Balassa Iván - Ujváry Zoltán szerk.: Néprajzi tanulmányok (A Hajdú-Bihar Megyei Múzeumok Közleményei 39. Debrecen, 1982)

Füvessy Anikó: Pénzásó Pistához, a tiszafüredi táltoshoz fűződő hagyományok

kállas ember jelent meg. Mondta, itt nagy történelem van, ezt egy juhász fogja meg­találni, az te vagy." 30 Más szerint „aki tátos, annak álmában megjelenik valaki, szó­val, megmondják neki, mikor már az értelme olyan, hogy Attila koporsója itt van, és azt neki ki kell ásni. Őneki valaki megjelent, aki eztet mondta, és neki gyónni kellett."' 0 Mások is mesélték, hogy „kérdezte, tuggyátok, mit álmodtam? Azt, hogy sok pénz van itt a parton, majd meglátod, ha az ajtót meglelem." 41 Beszélte ma­gáról, hogy ő erre született, neki az isten mutatta meg, hogy a halomban kincs van/'­Több embernek az a véleménye, hogy táltoskönyvében olvasott az itt elrejtett kincsről. „Mert ő tulajdonképpen olvasott valami könyvet, és abból olvasta le, . . . abba vót leírva, hogy ebben a dombban van eltemetve, de meg is vót írva, mi­lyen mélyen." 43 A tátos könyvéből tudta, hogy hol a kincs; „vót neki egy könyve is errüi a tudományruí. Én nem láttam, csak az apám mondta. Ebbe a könyvbe az is benne vót, hogy fekszik a kincs a gödörbe. Abba a könyvbe vót a hatalma." 44 Az egyik dohánycsomózó lánynak mondta is, hogy „vót neki egy könyve, amibe min­den benne vót, Szent Péter, Szent Antal, de ha ű azt el nem hagyja, ű megleli a pénzt." 45 Legrészletesebben Fodor Máté tudott erről a táltoskönyvről: „Tizenhárom éves korában szerzett egy álmoskönyvet, ezt tudóskönyvnek nevezte. Volt benne vers, meg mese, ezt olvasgatta. Egy történet Szvatopluk, cseh királyról szólt, aki Magyar­országon járt, és amikor hazafelé ment, eladta lányát, Pannóniát Árpád vezérnek egy fehér lóért. Űt közben azonban a királylány meghalt. Arany, ezüst és ólom ko­porsóba tették. Mikor ezt olvasta, elhatározta, hogy megkeresi és kiássa a kincset. Ebből a könyvből olvasta ki." 46 Az adatok harmadik csoportja szerint a földbe rejtett értékek meglátásának ké­pességével rendelkezett, mely a táltosokat már a régi boszorkányperekben is jelle­mezte. 47 Legtöbb archaikus adatot ebben a témakörben jegyezhettünk le. „Azt mondta, hogy ő sok mindent lát, különösen meg Szent György éjszakáján. Azt mondta, hogyha ő - itt vót egy nagy domb, amit elhordták, a tsz tanyáján -, szóval, ha ő arra kiül Szent György éjszakáján, akkor ő meglássa éjfélkor, hogy hun van arany eltemetve, mert hogy világít, ilyen halvány fénnyel világít fel. ő tuggya, hogy itt van, meg ott van, meg amott van." 48 Ez az adatközlő sokat beszélgetett Pénzásó Pistával, amikor fiatal gyerekként mindenes volt a Lovassy-tanyán. A ta­nyára betérve mindig az istállóban aludt, s ilyenkor kezdetét vette a véget nem érő mese az elásott kincsekről. „Odaültünk a közelibe, nem vót az álmos, belefészkelte magát a szalmába, mesélt vóna reggelig. Itt, itt (utánozza Pénzásó Pista hangját), 39 Deák I., 61. é. (1969. okt. 27.) 40 Nagy Ané, 57. é. (1976. jan. 31. - magn. felv.) 41 Takács Jné, 82. é. (1976. jan. 26.) 42 Csontos S., 77. é. (1976. jún. 2. - magn. felv.) 43 Fekete S., 72. é. (1976. febr. 22. - magn. felv.) 44 Kovács J., 86. é. (1976. febr. 6. - magn. felv.); Járdán J., 82. é. (1973. máj. 17. - magn. felv.) 45 Nagy Kné, 66. é. (1976. febr. 6. - magn. felv.) 46 Fodor M., 73. é. (1974. nov. 22.) 47 1702-ben perelik Késcsináló Pétert, aki a tátosok fejedelmével szövetkezve pénzt keresett. íté­let: a Debrecen környékén pénzkeresés miatt ásott gödröket temessék be (KOMÁROM Y A., 1910. 203. 1.). Szintén Debrecenben, 1711-ben emeltek vádat a magát táltosnak valló, de inkább csak kincsásással foglalkozó Szaniszlai Mihályné ellen. A per a kincskeresés különböző módjai­ról is tájékoztat: holdból, körömből nézés, illetve kenyér forgatása tűvel tányér felett (KOMA­ROMY A., 1910. 249-254- !»)• Táltosnak tartja magát és lányát Bartha Andrásné Balási Erzsé­bet is, aki többek között pénzkereséssel is foglalkozott (KOMÁROMY A., 1910. 354-355. 1.). 48 Fekete S., 72. é. (1976. febr. 22. - magn. felv.)

Next

/
Oldalképek
Tartalom