Balassa Iván - Ujváry Zoltán szerk.: Néprajzi tanulmányok (A Hajdú-Bihar Megyei Múzeumok Közleményei 39. Debrecen, 1982)

Küllős Imola: A magyar betyárfolklórról

Ennek az ábrázolásmódnak tökéletes ellentettje az, amelyből kiderül, hogy a betyár kíméletlenül kifosztja a parasztgazdát is, aki pedig nehéz munkával szerezte azt, amije van: „Betyár alatt szépen ropog a tarack, Szegény gazda éjjel nappal dolgozgat, Még az árva hánnya veti erejét A betyárok elhajcsák az ökrejét..." (Oromhegyes, 1971. Burány Béla, 53. p. 30. sz.) Egy Jáger Jóskáról szóló balladában is ellenkezőjére fordul az ajándékot osztogató betyár sematikus képe. A hírhedt betyárt egy pásztor öli meg, amikor az a kikövetelt vacsora után még subáját is elkívánja tőle. A tudatos, önként felvállalt antifeudális és szociális harcnak nemcsak a betyárélet és -szemlélet reális ábrázolása mond ellent, hanem az olyan panaszos vallomások is, amelyeket a népköltészet a betyár szájába ad: . „Elátkozott engemet a jó anyám, Hogy ne legyen sem országom, sem hazám, Csipkebokor legyen az én szállásom, Ott se legyen soha megmaradásom." (Zenta, 1965. Burány Béla, 65. p. 37. sz.) A feudális társadalmi viszonyok ismeretében érthető a betyárköltészet szociális ellentéteket hangsúlyozó indulata,

34 ambvivalens arculata, de ez az egyéni rablásokat megideologizáló költészet igen távol áll még a századforduló és a századelő mezőgazdasági és földmunkásainak (pl. a summásoknak és kubikosoknak) tényleges közös ellenállást hirdető, közösségi gondolkodásmódot tükröző költészetétől! IRODALOM KÖNYVEK, MONOGRÁFIÁK BÁLINT Sándor 1961. Történetek a szegedi betyárvilágból. Szeged. BALOGH István BÉRES András 1956. Geszten Jóska, a nyíri betyár. Nyírbátor. BÉKÉS István 1966. Magyar ponyva Pitaval. Budapest. BÉRES András 1961. Tiszántúli híres betyárok, in: A Gyulai Erkel Ferenc Múzeum Kiadványai 26. sz. Gyula. BODGÁL Ferenc 1970. Vidróczki Marci az észak-magyarországi néphagyományban és az irodalmi forrásokban. Miskolc. 34 „Ezek a jelenségek szekunder nyilvánulásai a nép lassabban differenciálódó gazdasági életének. Ha a somogyi béres vagy juhász ma is lelkesedik a betyárdalokon, rabhistóriákon, abban megszólalhat ugyan féktelen száguldásvágy, sóvárgás a szabad természetért, de oka és tényezője ... a kifejezett osztályellentét... Gazdasági viszonyok rejtőznek a népköltészet minden ilyen jellemző vonásának hátterében." - írta CZÓBEL Ernő (Válogatott írásai, Bp. 1963:427-428.)