Balassa Iván - Ujváry Zoltán szerk.: Néprajzi tanulmányok (A Hajdú-Bihar Megyei Múzeumok Közleményei 39. Debrecen, 1982)

Küllős Imola: A magyar betyárfolklórról

j. Somfabotot faragni, más hátára kenni, Vitézen elszaladni bíróhoz vitetni, A deresben izzadni, hatvant hétszer fheccért?] tűrni, Mi szokásunk felkelni, öt-hat lovat lopni. 8. Azután felakadni, az egeket nézni, Véghetetlen csudára ég-föld között függni, Sokan vadnak magok is, kikről azt mondhatni De hogy tovább éljenek, jobb azt elhallgatni! (Először publikált szöveg.) P. SÉBILLOT, az „Összehasonlító Irodalomtörténeti Lapok" egyik munkatársa összegyűjtötte azokat a vágáns eredetű francia szólásmondásokat, amelyekben az elrettentő célzattal alkalmazott büntetésmódot, az akasztást, ill. az akasztott embert így írják körül: „mezők püspöke, aki lábbal oszt áldást; háttal egekig magasztaltatni; létrával szüretelni; hosszú kender nyakravalóval juttatni valakit a mennyország kapujába; nyakánál fogva ültetni fel a barátot, stb."

13 Bár szemléletileg nem hasonlók egymáshoz, XIX. sz.-i betyárköltészetünk is gyakran él eufemizmusokkal az akasztás (vagy börtönbüntetés) körülírásakor: „Az tárcsái pusztán van egy kétágú fa Az lesz Barna Péter nyugodalmas háza Kár volna még nekem a fán megszáradni, Lobogós gyolcs gatyám szélnek bocsátani. Szép sarkantyús csizmám szélnek összeverni, Fekete két szemem hollónak kivágni." (Kisgyarmat, Hont m. 1912,) vagy: „Ha megfognak, tudom, mi lesz a vége, Rövid kötél, magas fa tetejébe." (Gombos, 1972.) De találkozunk még a néphagyományban olyan kiszólással is, hogy „Zsineg lesz a nyakravalód . . .". Az akasztófa alatt álló Bogár Imréről pedig úgy beszélik, hogy így szólt cimborájához, Virág Pistához: »Vidd hírül az anyámnak, hogy „egy kötélgyártó lányába lőttem szerelmes*"

14 3. Visszatérve még a latorköltészethez, megállapíthatjuk, hogy külön énektípust alkotnak az ún. „tolvaj-énekek"'. Idetartozónak vélem a Fanchali Jób kódex Pajkos énekéből a 13-16. és 20. vsz.-ot a „kalauz legények" dalát, valamint Opre Tódor nótájának hét változattal képviselt, 100 éven át népszerű szövegcsaládját. Leg13 Idézi KÖLLÖ Károly: Kóbor poéta vallomása, Bukarest, 1970:46. 14 SZENTI Tibor: Vásárhelyi betyártörténetek 2. Csongrádi Megyei Hírlap, 1981. január 7. Tematikusán idetartozna, de külön tanulmányt kíván a lator-, ill. betyárköltészet és a szegénylegények, betyárok által ténylegesen használt „tolvajnyelv" ellentmondásos kapcsolatának elemzése.