Balassa Iván - Ujváry Zoltán szerk.: Néprajzi tanulmányok (A Hajdú-Bihar Megyei Múzeumok Közleményei 39. Debrecen, 1982)

A. Püski Anna: Kátai Gábor krónikás könyve

Az ősz tsendes minden zavar nélkül fogytáig 1866 Január első napján hideg zúzos Február első napos idő 21. Február elején legszebbet lehetett szántani Martzii első napján erős szél zengés zápor eső villám Április fogytáig száraz hideg még dér is néha Május hideg száraz 24dik ölte meg a szőllőt a hideg Meg az iletet is annyira hogy szénának kaszálták le A nyár száraz szeles hideg eső nélkül való Az ősz is igen száraz még a vetés sem kelt ki 22. Áldj meg minket magyaroknak Hatalmas nagy Istene Oltalmában ne véthessen A magyarnak ellene Sem kelet sem nyugot mérge sem árulás belső férge Sem irigység ingere Sem az önkény fegyvere Kátai Gábor krónikás könyve, amint a jegyzetek is tanúsítják, hiteles eseményeket rögzít, tehát forrásként önmagában is felhasználható, Az elemzés alapján a krónikás könyvek műfaji jellemzőit a következőkkel bővíthetjük: - A krónikás könyvek gazdag helynévanyagot is tartalmaznak. Rögzítik több jelenleg a karcagi határhoz tartozó egykori település, pl. hegyesbor, ágota, asszonyszállási telek, hatház, orgondai ugar, bócsai tengeris ugar, valamint sok térszíni forma (hajlatok, erek, partok, szigetek) nevét, pl. üllő, borjúdűllő part, apavára domb, özesfeuék, beretz fenék, lentevőgyes ugar, kis Zádor ér, benke sziget, kangur kút. - Az időjárási feljegyzések az évszakok (tél, tavasz, nyár, ősz) ritmusában következnek, s emellett a rendkívüli események, pl. szárazság, árvíz stb. kerülnek rögzítésre. - Az évszakok ritmusa a mezőgazdasági munkát ritmusát is adja, ezen belül azonban sok fontos határnap is feljegyzésre kerül, jelen esetben pl. szent györgynap, gyümöltsótó, margit, Pálnap, Hamvazó Szerda, Szent Mihály nap, Karátson, mátyás nap, Andrásnap, kisasszony nap, József nap, pünkösd, orbán. - Káti Gábor krónikája azt bizonyítja, hogy a földművelés szinte teljes kultúrnövény keresztmetszete rögzítésre kerüld Ennek megfelelően a 19. század első felében Karcagon a következő termesztett növények játszottak fontosabb szerepet a gazdaságban: ilet (búza, őszbúza, tavaszbúza), árpa, rozs, tengeri, szőllő (bor), dinynye, gyümölcs. Viszonylag kevés adatot kapunk az állattartásra vonatkozóan. Csupán a következő műszavak fordulnak elő: ménes, hámosló, gulya, ökörtsorda, tehéntsorda, juh, fejősjuh, disznó. - Kátai Gábor krónikás könyve igen sok adatot tartalmaz a takarmánygazdálkodása vonatkozóan. így a mezőgazdasági munkák és a termeivények sorában rend33 Kátai Gábor krónikája nem támasztja alá Bellon nézetét, mely szerint a hasonló típusú krónikák szinte csak a gabonatermesztéssel kapcsolatos közlésekre szorítkoznak a földművelés tekintetében.