Balassa Iván - Ujváry Zoltán szerk.: Néprajzi tanulmányok (A Hajdú-Bihar Megyei Múzeumok Közleményei 39. Debrecen, 1982)
A. Püski Anna: Kátai Gábor krónikás könyve
hó esett hogy az ereszt írre a fúvás lett olyan jó mező akkor hogy a bárány kinem látzott a fúbül a nyomáson Ezt hallottam i8i3clikba Detzember i7dik napján a paptól hogy a reánk következő i8i4dik esztendőben ydik octoberbe egészen elfogy a nap, i8i3dikba tavaszszal kezdettünk az oskola építéshez ásni az fúndamentomot 1 ' 1 i8i4be meg ölte a szőllőt a hideg egészen szentgyörgynapkor nemlett bor egy szikrase, i8i6dik esztendőben Januarii 29 dik napján olyan hó volt hogy az épületekkel meg egyezett a város bikáját marháját igen mind meg ölte a tornyot le hanta Hegyeli Jósit is meg ölte hétfűn 15 szerdán találták meg ismét akkor gyümőltsótóra olyan fergeteg lett hogy a karámoknál a juhott báránt igen mind meg ölte igen nagy árvíz lett akkor még az tanyák közt is minden hajlásba igen nagy vizek voltak 4. Az i8i7dikbe kezdették itt legelőször énekelni az új Sóltárt húsvétba diktálta Dalkai András jányok tanítója margit vásárig, i8i8ba igen hamar meg írt az ílet mert margitra meg írt tavaszbúza zab minden i8i9dik Esztendőnek a leg útólyán kezdődött legelőször kardszagon a héti vásár valamenyi marha volt ott akkor mind el kőit ott voltam, i82oba Pálnapkor úgy lehúzta volt a jég a réten a nádat hogy egy szálse maratt talpon akkor tavaszon tsináltúk ezt a házat amelyben most lakúnk, i82idikbe május 2$dikén virágzott a szőllő igen gazdag esztendő volt akkor lett bor búza tengeri igen sok lett 10 egy lántalya földön akkor 44 kereszt búza 1823ha elverte a jig az iletet hatház környékén nagyon i824be keztük tölteni a gátat ágotától az hármashatárig ugyan akkor Hamvazó Szerdán lett olyan kegyetlen fergeteg hogy a madarasi embereket az hármas batártol hazáig ölte a gáttól, akkor gyűmőltsótókor ígett meg a pintze az 5. állás és a gőz kúrjálya igen nagy igis volt az akkor 1826ha tavaszszal adták a pápistáknak a temetőt a borjúdüllő parton a görögöknek pedig 1828ha Februar iidik napján a vén tódort temették belé legelőször akkor hólt meg volt, 95, esztendős, i827be Januarii i2dik napján nagy villámlás és tsattogás volt ugyan akkor martzii 3odik napján szörnyű nagy itillet szél volt mindent szélyel szórt abban az esztendőben nyáriszabatságból hoztam a bodont a kútba másnap bele tettük akkor őszszel igen nagyon jó bor volt Szent Mihály nap előtt két hétel szüreteltünk, 1828ha július udikre viradón égett meg a kisújszállási templom a Pap házzal együtt az Ürnak boszszúálló haragja emésztette meg 17 14 A református egyház 1820 körül megépítette a református központi iskolát. Az épület Karcag, Kálvin u. 2. sz. alatt ma is iskolaként működik. Vö. SZENTESI TÓTH 1940, 122. 15 Az 1816. január 29-i hóvihar halottja „Hegyeli Jósi" névadója lett Karcagon a hasonló hóviharoknak. SZENTESI TÓTH 1940, 53. „1876-ban volt ama nevezetes Hegyeli fergeteg, amikor olyan hó volt, hogy egyik háztetőről a másikra lehetett átmenni." 16 A kukorica termelésre vonatkozó karcagi adatok egészen későiek. A tanácsi jegyzőkönyvek szerint először 1787-ben osztották ki az ugarföld egyik felét tengeri céljaira. Vö. BELLON 1973. 90-93. 17 SZENTESI TÓTH 1940, 54. „Kisújszállás égi tűz által megemésztődvén, a gyűlt 200 forinthoz a város 50 forintot ad."
