Balassa Iván - Ujváry Zoltán szerk.: Néprajzi tanulmányok (A Hajdú-Bihar Megyei Múzeumok Közleményei 39. Debrecen, 1982)

Bakó Ferenc: A település, építkezés történeti, néprajzi kérdései és csoportalakító ereje a poroszlói Tisza-tájon

lakóház teteje volt ilyen, ugyanott a többség szintén nyeregtető, mellettük két lekontyolt nyeregtetővel. Pélyen a konty tetőt ,,farhorgos"-nak, a lekontyoltat „csapott"-nak, a nyereg tetőt ,,fés/ís"-nék nevezik és 1955-ben mind a három formát készítették. A legújabb fejlődés, mint tudjuk, a konty és a sátortetőnek kedvezett, a mai házak mind így épülnek. A lakóház utca felé forduló, reprezentatív véghomlokzata számos formai változatban jelenik meg. Minthogy a tetőszerkezet hatással van a véghomlokzatra, az egyenes ágasfás szerkezetek velejárója a fallal összefüggő homlokzat, amelyen maga az ágasfa dominál és mellette egyetlen, kisebb méretű ablak töri meg csak a fal felületét. Az oromzaton 1-2 padlásluk nyílik. Ezt az elrendezésű homlokzatot községeinkben egyedül Poroszlón figyelhettük meg néhány épületen, de Űjlőrincfalván az egyik ollótalpas ház elején is egyetlen ablak volt, talán az ágasfás ablak hagyo15. kép. Lckontyolt nyeregtetős ház, épült 1882-ben. Sarud, Kossuth L. u. 99. sz.