Balassa Iván - Ujváry Zoltán szerk.: Néprajzi tanulmányok (A Hajdú-Bihar Megyei Múzeumok Közleményei 39. Debrecen, 1982)
Cs. Schwalm Edit: A poszrik (Adatok a palóc poszrikos kendőhöz)
rabokat, amit saját anyagukból rojtoznak. Néha feltűnik az erősebb, hosszabb kötött rojt is. (8. fénykép.) A hímzőfonal legtöbbször egyszerű píros, olykor kevés kéket is használnak. Körülbelül az 1920-as évektől megjelennek a szabadrajzú, igen színes darabok. De a keresztszemes daraboknál is megfigyelhető az erős színesedés, különösen a lila és a zöld szín használata gyakori. Ezzel egyidőben a minták megnagyobbodásának, felnagyításának is tanúi lehetünk. Megváltozik a hímzés szerkezete is. A korábbi, kalácsoskendő keskeny szélén harántcsíkban futó, egyszerű folyómintát felváltja a sarkokra helyezett, vagy tengelyéből kétoldalt szimmetrikus kompozíció. (10-11. fénykép.) Sok helyen a hímzett poszrikos kendőt is - éppen tarka színei miatt - cifrakendőnek nevezik. „Annál szebb, minél cifrább" - mondják. (Bátor, Bekölce stb.) Ezzel a tarka, színes háziszőttessel egyidőben sifónból készült, egyszerű szögletes darabokat is készítenek, esetleg kevés hímzéssel a sarkokon. Recsken a szabadrajzú, színes kendők mellett, korábbi keresztszemes vászonkendőt felváltva jelennek meg a kalodás kalácsoskendök. Ezeket nemcsak a poszrikban használják, hanem ebben visznek almát Balázs napján (február 2.) a templomba szenteltetni, (a szentelt almát torokfájás ellen fogyasztják) valamint eljegyzéskor diót. (Innen a neve esetenként diós kendő.) (4-5-6. fénykép.) Heves megye déli részén, Kömlőn egy új típusát fedezhetjük fel a kendőknek. A négyzet alakú, fehér sifonból készült poszrikos kendők díszítése, szabadrajzú, lapos öltéses virágokból, levelekből álló több soros koszorú. A két felső koszorú folyómintás, a legszélső álló virágokból áll. (12. fénykép.) Ehhez hasonló típus - egy álló virág koszorúval - Heves megye északi részén is található, Szilvásváradtól északabbra. Itt a készítő monogramját is beleírta a kalácsoskendő közepébe. (14. fénykép.) A szomszédos tardonai (Borsod megye) pruszlikos kendők piros-kék fonallal hímzett darabjain szintén szerepel a készítő neve. 46 A bükki falvakban is találkozunk az újabb típusú, gyolcsból készült négyzetes alakú kalácsoskendőkkel, de ezeknek csak a sarkaiba tettek egy kis szabadrajzú, színes hímzést (általában egy rózsát). Boldog és környéke fehérhímzéséről ismert. A boldogi kalácsoskendök sifonból készültek, négyzetes alakra. Szélük gyakorta kézi, de legtöbbször gyári slingeléssel szegett. Ettől mintegy 5-6 centiméterre, színes, szabadrajzú apró virágokból és levelekből álló mintasor fut körbe. (15-16. fénykép.) Néha egy-egy sarkába lyukvarrásos fehérhímzéses mintát hímeztek (csillagot, szívet vagy őszirózsát). Az előbbiekhez hasonlóak a herédi süteményes kendők, melyek szintén négyzetes alakúak, szélükön gyári slingelés, egyik vagy két átellenes sarkukban, lyukvarrásos minták. Ezekhez hasonló kendőkkel, Nógrád megyében, Balassagyarmattól nyugatra is találkozunk. 47 Anyagra, formára ugyanilyen a túrái ajándékvivő kendő, csak hímzése tér el. Díszítésének belső koszorúvonala követi a belekötött süteményes tál kerek formáját. 48 Az előbbihez hasonló mintaszerkesztéssel Szilvásváradtól északra is találkozunk. Mint azt a gyolcs alapanyag és a négyzetes forma is tanúsítja, újabb formaváltozat46 A miskolci Herman Ottó Múzeum néprajzi gyűjteményében: 57. 56. 2.; 57. 120. 1. leltári számok alatt található kendők pamutos házivászonból készültek, piros-kék mosópamut merkolással (keresztszemes hímzés). Felirata: „Kis Margit varrta". 47 KAPROS Márta, 1975. 165. 48 FÉL Edit, 1964. 33.
