Balassa Iván - Ujváry Zoltán szerk.: Néprajzi tanulmányok (A Hajdú-Bihar Megyei Múzeumok Közleményei 39. Debrecen, 1982)
Bakó Ferenc: A település, építkezés történeti, néprajzi kérdései és csoportalakító ereje a poroszlói Tisza-tájon
8. kép. Űjlőrincfalva i88i-ben. madát teszi ki. A legtöbb földházat (16%) Kiskörén, a legkevesebbet Tiszanánán írták össze (2,6%), ugyanakkor a Tiszántúl Tiszafüreden és Abádon ezeknél jóval többet, ami elérte a 35%-ot. Ügy véljük, ezek a számadatok községekre bontva is kifejezik a lakáskultúra keresztmetszetét és az életnívó helyzetét. Az összeírásban tükröződő rendkívül alacsony civilizációs, műszaki színvonal az emberi létnek, a vagyonnak és az állandó lakásnak azt a bizonytalanságát tükrözi, ami a török hódoltságot, majd a Rákóczi szabadságharcot követő időkben hazánk egyes részein kialakult. Nem lehet kétséges, hogy ezek a lakásviszonyok visszafejlődést képeznek a XVI. sz. első felének körülményeihez képest, vagy legalábbis megakadást, stagnálást a fejlődésben száz-másfél évszázadig, viszonyítva a szomszédos, békés területekhez. Nem kedvezett ez a korszak a békés kereskedelemnek, így a tutajozás révén szállított épületfa árusításának sem. O. R. Halaga szlovák kutató a Kárpát-medence nyugati felén már a XI. századtól kimutatja a tutajozást és ennek alapján keleten is számolhatunk vele a középkor óta, de a hódoltság után csak 1750 körül bukkannak elő adatok a Tiszán épületfát szállító „máramarosi oláhok"-ról. Amint előbb láttuk, az egri püspökség jobbágyai révén gondoskodott a tutajon érkezett „szálak" elszállításáról. A tutajokat a poroszlói, kiskörei, tiszasülyi révben szedték szét és ott rakták szekerekre a szálfát, deszkát és zsindelyt. Az épületfa ilyen szállítása és beszerzése mintegy 1925-ig tartott. A Mátra és a Bükk vidékén az erdőbirtokosok - királyi rendelet hatására - már a XVIII. sz. harmadik negyedében megszüntetik a függesztett tetőszerkezeti elemek, vagyis a szelemerj és az ágasfa anyagának értékesítését, kiutalását, ott tehát ettől az időtől kezdve csak kivételesen építkezhettek ilyen elemekkel. A tiszai révek előbb