Balassa Iván - Ujváry Zoltán szerk.: Néprajzi tanulmányok (A Hajdú-Bihar Megyei Múzeumok Közleményei 39. Debrecen, 1982)

Cs. Schwalm Edit: A poszrik (Adatok a palóc poszrikos kendőhöz)

••HI 4. kép. Kalácsoskendő, Recsk tén - Kisújfalu (Nova Vieska) kivételével - szintén ugyanaz az egy pár minden gyerek keresztszülője,

18 s a Boldva völgyében szintén.

19 A Bükkalja falvaiban a keresztelős keresztanya és keresztapa mellett, gyakori a több pár keresztszülő,

20 minden gyereknek ugyanaz. A legények gyakran már házasságkötésük előtt 1-2 évvel kiválasztották legény, pajtásaik közül, akit komának fognak hívni. Annak felesége lett a keresztanya, ha nőtlen volt, az asszony lánypajtását hívták (Bekölce, Mikófalva). A komasági kapcsolat erősebb volt, mint a rokonság. Minden munkában segítették egymást, gyakran összejártak. A komasági kapcsolatot a férfiak tartották szorosabban. Az asszonyoknál csak a gyerekágyas időben és keresztelőkor volt a komaságnak jelentősebb szerepe.

21 Alkalmanként az is előfordult, hogy a falu valamelyik elöljáróságát vagy földbirtokosát kérték keresztapának. Körülbelül a XX. század első évtizedétől kezdett terjedni, hogy rokont hívtak keresztszülőnek.

22 A komaasszonyok és rokonok egymás között beosztották, hogy ki mikor vigye az ételt. A keresztelő időpontjától függött, hogy az ételhordás előtte vagy utána történt-e, ill. közbe esett a keresztelő.

23 18 CS. SCHWALM Edit, 1978. 19 MORVAY Judit, 1950. 156. 20 SCHWALM Edit, 1974. 311. 21 MORVAY Judit, 1981. 176. 22 KAPROS Márta, 1975. 140. is hasonló adatokat közöl. 23 KAPROS MÁRTA, 1975. 149.