Balassa Iván - Ujváry Zoltán szerk.: Néprajzi tanulmányok (A Hajdú-Bihar Megyei Múzeumok Közleményei 39. Debrecen, 1982)

H. Bathó Edit: Egy XVIII. századi díszített méhkaptár a Jászságban

p I -\ hekct oltalmazó, védő, esetleg rontáselhárító formulának is. A betűk között falá­lunk egy keresztet, mely pontosan a röpnyílás fölé esik. A kereszt, mint védő, veszedelemelhárító jel közismert, melyet a méhlakásokon kívül sokszor ráfestettek vagy rávéstek az istálló és a lakóház ajtajára is. 12 A köpű származására vonatkozóan sajnos nem sikerült adatokat gyűjteni. Egy­kori tulajdonosa, Bugyi Lajos elbeszélése szerint, a köpű nagyapjáé, Bugyi Alajosé volt. Arra azonban, hogy miként került a család birtokába, nem tudott választ ad­ni. Emlékezete szerint, már az ő gyermekkorában sem használták méhlakásnak, a padláson babot tároltak benne. A Jászság legősibb méhlakásait, az egyfából vájt köpűket a 19. század elején 12 GUNDA Béla, 1941. 66.

Next

/
Oldalképek
Tartalom