Balassa Iván - Ujváry Zoltán szerk.: Néprajzi tanulmányok (A Hajdú-Bihar Megyei Múzeumok Közleményei 39. Debrecen, 1982)

Szilágyi Miklós: A halászati tilalmak és a napi gyakorlat

majd 1898-ban a Velencei-tavon is megszűnt az éjszakai halászat tilalma).

54 A felfüggesztés - a törvény betűje szerint - csak ideiglenes lehetett, de az 1910-es években változatlanul érvényben volt,

;X) s az 1925. évi törvénymódosításban már nyoma sincs ilyen tilalomnak.

56 6. Több évtizedes előkészítés eredményeként, tudományos igényű javaslatok, megyei szabályrendeletek után született meg az 1888. évi halászati törvény. A látszólagos „nagy körültekintés" és ügybuzgalom ellenére vállalt célját - a katasztrofálisan megfogyatkozott halállomány hatékony védelmét, egyszersmind a vállalkozási szabadság biztosítását - mégsem a leghatékonyabban szolgálta. Ezt nem csupán a halászok elégedetlenségéről, sőt elkeseredettségéről valló, részletesen idézett kérvényekből, tiltakozásokból következtethetjük. Az 1901-ben összehívott „halászati kongresszus" - összegezvén a halászok és a halászati vállalkozók megannyi panaszát - abból indult ki, hogy „a törvény életbelépte óta sem a halállomány lényeges javulása nem tapasztalható, de helyenkint a jövedelmezőség is csökkent, a halászat mint iparág visszafejlődött és a halászattal közvetlenül foglalkozó nép erkölcsileg és anyagilag süllyedt." És állást foglalt az előadói javaslat - egyebek mellett - a túl hosszú tilalmi idő ellen, s a hálószem méretének 4 cm-ben való minimálását is eltörlcndőnek tartotta.

57 Vagyis a halászok idézett tiltakozásai - akár sikerült ezáltal a törvény módosítását, kisebb-nagyobb korrekcióját elérni, akár nem (a módosításoknak egyébként csak egy részéről szólhattunk) - nem csupán a hagyományokhoz való ragaszkodás és az újító szándék összeütközésének, küzdelmének dokumentumai. Legalább ilyen mértékben minősítik a törvényelőkészítők, törvényalkotók elégtelen felkészültségét, felületességét. IRODALOM DANKÓ Imre 1979. Hüvelyk. In.: Magyar Néprajzi Lexikon, II. F-Ka. Budapest, 616. FISCHER Frigyes 1928. A halászati törvények és a rájuk vonatkozó rendeletek. Budapest. Halászati kongresszus 1901. Az 1901. évi márczius hó 7-n tartott Budapesti Halászati Kongresszus Jegyzőkönyve. Budapest (Klny. a Halászat II. évf. 14, 15, 16. sz.-ból). HERMAN Ottó 1887. Magyar halászat könyve, I—

IL Budapest. 1888. A halgazdaság rövid foglalatja. Budapest. KENESSEY Albert 1868. Halászatunk s a haltenyésztés. Pest. KENESSEY Kálmán 1869. Nézetek a hazai halászat ügyében. Pest. 53 A megyei szabályrendeletekben nem szerepelt ilyen tilalom, s a külföld példájára hivatkozó 1868-as pályázatok készítői közül is csak KRIESCH János, 1868. 126, s talán az ő nyomán KENESSEY Kálmán, 1869. 42-46. tartotta eltiltandónak az ,,éjjeli kivilágításnál" végzett halfogást (alighanem a világlóval végzett szigonyozásra gondolva). 54 TML Alisp. ir. 686/1889. (30.677/1889. sz.; 15.667/1891. sz.; 57.056/1897. sz. körrendeletek.) 55 RÉPÁSSY Miklós, 1914. 361. 56 A földmívelésügyi-, belügy- és pénzügy miniszter 1925-ben kiadott közös rendelete (22.641/1925. V-B. sz.) „magasabbrendű állami érdekből" szabályozta (bejelentés kötelezettsége mellett azonban megengedte) ,,az országhatárt alkotó vizeken való éjjeli halászatot". Ennek természetesen már semmi köze az 1888-as intézkedéshez. (FISCHER Frigyes, 1928. 95-96.) 57 Halászati kongresszus, 1901. 9-17. ' '•