Balassa Iván - Ujváry Zoltán szerk.: Néprajzi tanulmányok (A Hajdú-Bihar Megyei Múzeumok Közleményei 39. Debrecen, 1982)

Szilágyi Miklós: A halászati tilalmak és a napi gyakorlat

SZILÁGYI MIKLÓS A HALÁSZATI TILALMAK ÉS A NAPI GYAKORLAT i. A halállomány védelméről szóló, gyakorlati célú szakirodalom, a kapitalizmuskori törvények és rendszabályok, illetve az ezeket előkészítő-kísérő hivatali eljárások során keletkezett iratanyag megannyi tanulságát még alig fogalmazta meg a néprajzi kutatás. Kissé nagyvonalú általánosítással azt is mondhatnánk, hogy az (egyébként igen gondosan tanulmányozott) „évszázados hagyományok" és a természeti körülmények, a társadalmi, a gazdasági viszonyok egyidejű megváltozása kikényszerítette „újítások" konfrontálódásának szinte a tényanyagát sem ismerjük, s különösen nem mértük fel e „küzdelmek" és „kompromisszumok" messze ható következményeit. Majdminden leíró ismertetés szerzője hivatkozik ugyan - a halfogók panaszait, múltat idéző nosztalgiáit viszhangozva - egyes szerszámokat vagy a szerszámkészlet belső arányait megváltoztató korlátozásokra, tilalmakra, mégsem e kényszerű változások, hanem az „ősi örökség", s annak lényegében változatlan „maradványai" hangsúlyozódtak.

1 Csak a legújabb kutatás - legelső sorban SÓLYMOS Ede - fordított megkülönböztetett figyelmet azokra az üzemszervezeti és technikai átrendeződésekre, melyeket az ármentesítés, a törvényi szabályozás és a kapitalista bérleti rendszer együttesen előidézett.

2 Csak látszólag mond ellent ennek a megállapításunknak, hogy HERMAN Ottó a halvédelemnek és az „okszerű" haltenyésztésnek is lelkes propagátora és szakembere volt, az egyes fogási módokat ismertetve pl. következetesen minősítette azok „káros", „halpusztító" voltát;

3 illetve, hogy a halvédelem és haltenyésztés gyakorlati szakemberei, a törvények és rendeletek előkészítői - az Országos Halászati Felügyelőség vezetőjévé, miniszteri osztálytanácsossá is kinevezett REPÁSSY Miklós legfőképpen - gondosan tanulmányozták az ármentesítések előtti halászati gyakorlatot/

1 Néhány „tanulságra" természetesen maguk a kortársak felhívták a figyelmet, s nem hiányzott a történeti, a néprajzi kutatások eredménycinek gyakorlati célú „hasznosítása" sem.

5 Csakhogy a figyelemfelhívásuk és a hasznosításuk rendszerint „prekoncepciós", tehát jellegzetesen elfogult volt: tiltott, szankcionált, illetve javasolt, sőt oktatott, anélkül azonban, hogy a gazdasági érdeköszszeütközések szükségszerűségét, elkerülhetetlenségét tudatosította volna. Anélkül tehát, hogy felismerték volna: az a halász, aki vét a tilalmak ellen, nem feltétlenül 1 A magyar halászat néprajzi kutatásának összefoglaló ismertetése: SZILÁGYI Miklós, 1978. 2 SÓLYMOS Ede, 1965; 1969; 1970. 3 HERMAN Ottó, 1887. (passim) - a haltenyésztés kézikönyve: HERMAN Ottó, 1888. 4 RÉPÁSSY Miklós, 1902; 1903; 1914. j Az 1906-ban megjelent Mezőgazdasági Lexikon halászati címszavainak, illetve a Halászat című szaklap fogási módokról szóló, gyakorlati célú közleményeinek pl. a néprajzi leírások - elsősorban HERMAN Ottó már ekkor is klasszikusnak kijáró tisztelettel emlegetett monográfiája - a forrásai.