Balassa Iván - Ujváry Zoltán szerk.: Néprajzi tanulmányok (A Hajdú-Bihar Megyei Múzeumok Közleményei 39. Debrecen, 1982)

T. Bereczki Ibolya: A hal szerepe a tiszazugi falvak életében

A Tiszazug halászatára vonatkozóan számos adattal rendelkezünk. GYÖRFFY György írja le, hogy „Ság (elpusztult település) lakosai az Alpár határában levő 9 halastót és a határukban folyó Tiszát az alpáriakkal közösen halásszák. Halászai (piscatores) a szerzeteseknek halat tartoznak adni".

8 1341-ben a sági jobbágyok állítólag kihalászták Zunyug (dictus) András ugi halastavát (capturam piscium in fl-o Ticie), s 200 nagy halat és 1 vizát (200 pisces magnós et 1 usonem) fogtak kí belőle, az ugi jobbágyok kaszálóján levő sövényt pedig elvitték.

9 1558-ban a szolnoki szandzsákhoz tartozó tiszazugi falvak halketted és haltized címén a következő összegeket fizették a töröknek: „Kecske (ma Tiszakécske, nagyobb település a Tisza túlsó partján), Sás, Kürt, Ság, Nagy-Rió faluk Kapuadó 47 ház után 1175 akcse Haltized 85 a. Ugyanez 81 a. Halketted 82 a. Sás falu halkettede 200 a. Kürt faluból halketted 150 a. Ság faluból halketted 200 a. Nagy-Rió haltizede 125 a. Kecskéi haltized 100 a. Kecskéről további halketted 75 a."

10 1575-ben a kivetett halketted Vezsen falu után 3050 akcse, Began, Sät, Kecske és Kürt után együttesen 6500 akcse. Ugyanerre az évre haltizedet fizetett Szolnok 750 akcsét, Inoka 200 akcsét, Ug és Ság 500-500-at, Kürt 1000 akcsét, Nagy-Rév pedig 2 50-et.

11 A török hódoltság alatt a nagyréviek nemcsak a töröknek, hanem saját földesuruknak is adóztak a halászat után. Ez derül ki egy MAJOR Bálint által közölt levélből, melyet 1668-ban földesuraknak írtak a nagyrévi jobbágyok: ,, . . . bizony halnak még szerét sem tehettük, mert szintén aznap jöttünk haza, a mely nap az kegyelmed sógora érkezett hozzánk (bizonyára a hal szállítása ügyében) ; akkor végeztük el az Töröknek a halászatot, hanem ezután immár ha az Isten megálgya munkánkat, bizony meghozzuk kegyelmednek minél hamaráb lehet azt, mivel tartozunk . . ,"

a Kecskemétnek legjelentősebb halászó területe volt a Tisza és annak holt ágai. SZABÖ Kálmán vizsgálatai alapján tudjuk, hogy „a magistrátus a halászóvizek bérbeadásával gondoskodott arról, hogy a kifogott halak legnagyobb része a kecskeméti piacra kerüljön. 1720-ban a kürti lakosok levelet írnak, hogy: „az alpári pusztához tartozandó Tisza vízében engedjék meg az ott lakos halászokat halászni". A magistrátus úgy engedi meg nekik a halászatot, hogy a „Laki Tót fokjával együtt midőn halásszák, amennyi halat fognak, azoknak nyolcadát a város számára, pénteki napokra megtartják".

13 Az újfalusi határban a Kecskemét birtokában levő Tökös-tó halászatát 1745-ben sasiaknak adják bérbe. „Lázár Jánosnak, Gál István8 GYÖRFFY György, 1963, 899. 9 GYÖRFFY György, 1963. 906. 10 VELICS Antal-KAMMERER László, 1890. 219. 11 VELICS Antal-KAMMERER László, 1890. 498. 12 MAJOR Bálint, 1897. 3-6. 13 SZABÓ Kálmán, 1937. 138.