Balassa Iván - Ujváry Zoltán szerk.: Néprajzi tanulmányok (A Hajdú-Bihar Megyei Múzeumok Közleményei 39. Debrecen, 1982)

Bődi Erzsébet: Lepényfélék egy magyarországi lengyel falu táplálkozásában

BŐD1 ERZSÉBET LEPÉNYFÉLÉK EGY MAGYARORSZÁGI LENGYEL FALU TÁPLÁLKOZÁSÁBAN A lepényféle sült tészták két típusáról a lepénykenyér és a kenyérlepény változatairól szólunk az alábbiakban. A lepénykenyér egy magyar néprajzi szakterminus. Azokat a készítményeket jelöli, amelyek liszt, víz és só összetételű erjesztetlen sült tészták.

1 A szláv szakirodalom ezeket az ételféleségeket potrawy podplomykowate, vagy újabban chlebovina ételcsoporthoz sorolja. Ezek az elnevezések is inkább már tudományos tartalmú meghatározások, mint népnyelvi fogalmak.

2 Lepénykenyér, podlomyk, chlebovina fogalmak alatt megjelölt étclcsoport története nagyon távoli múltra nyúlik vissza. A szláv népi kultúra összefoglalója, MOSZYNSKI Kazimierz szerint az ilyen ételeket Európa népe már ismerte a neolit és a bronzkorban.

3 Egyes változatai még megtalálhatók a parasztság táplálkozásában különböző elnevezéssel. Jelenleg az erjesztett tésztából készült sült tésztákkal együttesen töltenek be szerepet, és lényegében a kenyeret helyettesítik, illetve pár évtizede még kenyérpótló funkciójuk volt az elsődleges. Ismeretes, hogy az erjesztetlen és az erjesztett tésztából készült ételek egymáshoz viszonyítva relatív kronológiát képeznek. Egy adott, helyi kultúra viszonylatában jól megfigyelhető az erejsztetlen sült tészták kezdetleges volta, eredeti funkciójának fennmaradása. Ez az adott kultúra a jelen esetben az istvánmajori lengyel telepesek kultúrája. Mivel a hazai és a lengyel köztudatban és a tudomány szakterületen elvétve tartják számon a magyarországi lengyel telepeseket, közöttük az istvánmajorit is, ezért bevezetőül közlünk pár adatot az utóbbira vonatkozóan.

4 Az Alföld Bükkaljával határos síkságán, Hajdú-Bihar megye határától nem messze fekszik Istvánmajor. Ernőd közvetlen szomszédságában, attól délkeleti irányban mintegy 5 km-re. Nem hivatalos felmérés szerint jelenleg több mint 200 lakos él ott. A település neve is jelzi, hogy közigazgatásilag nem önálló egység. Ernőd nagyközséghez tartozik. Lakosai mégis sajátos lengyel beszédükkel és kultúrájukkal eltérnek a környező magyar településektől. Ez a különbség elsősorban eddigi történetükkel magyarázható. Az istvánmajori lengyelek 1940-43-ig Magyarország majdnem a legészakibb pontján az észak-borsodi karszt vidék kopár kősziklákkal körülvett hegyi falujá1 KISBÁN Eszter 1968. 51.; Magyar Néprajzi Lexikon III. 1980. 2 MOSZYNSKI, Kazimierz 1967. 286., 289.; MARKUS, Mihal 1969. 493~546. 3 MOSZYNSKI, Kazimierz 1967. 289,; KISBÁN Eszter 1968. 51-88.; MARKUS, Michal 1969. 4 Eddig megjelent híradások és tanulmányok: HEMMERT, Maria 1970., 1972.; AKÁCZ László 1974.; WIELICZKO, Mieczyslaw 1977.; DÉNES György 1978.; BÖDI Erzsébet 1979. 101115.; KRASINSKA, Ewa-KANTOR, Ryszard 1979. 341-359., ue. lengyelül 1980. 159—181.