Balassa Iván - Ujváry Zoltán szerk.: Néprajzi tanulmányok (A Hajdú-Bihar Megyei Múzeumok Közleményei 39. Debrecen, 1982)

Bődi Erzsébet: Lepényfélék egy magyarországi lengyel falu táplálkozásában

BŐD1 ERZSÉBET LEPÉNYFÉLÉK EGY MAGYARORSZÁGI LENGYEL FALU TÁPLÁLKOZÁSÁBAN A lepényféle sült tészták két típusáról a lepénykenyér és a kenyérlepény válto­zatairól szólunk az alábbiakban. A lepénykenyér egy magyar néprajzi szakterminus. Azokat a készítményeket je­löli, amelyek liszt, víz és só összetételű erjesztetlen sült tészták. 1 A szláv szakiro­dalom ezeket az ételféleségeket potrawy podplomykowate, vagy újabban chlebovina ételcsoporthoz sorolja. Ezek az elnevezések is inkább már tudományos tartalmú meghatározások, mint népnyelvi fogalmak. 2 Lepénykenyér, podlomyk, chlebovina fogalmak alatt megjelölt étclcsoport törté­nete nagyon távoli múltra nyúlik vissza. A szláv népi kultúra összefoglalója, MOSZYNSKI Kazimierz szerint az ilyen ételeket Európa népe már ismerte a neo­lit és a bronzkorban. 3 Egyes változatai még megtalálhatók a parasztság táplálko­zásában különböző elnevezéssel. Jelenleg az erjesztett tésztából készült sült tész­tákkal együttesen töltenek be szerepet, és lényegében a kenyeret helyettesítik, il­letve pár évtizede még kenyérpótló funkciójuk volt az elsődleges. Ismeretes, hogy az erjesztetlen és az erjesztett tésztából készült ételek egymáshoz viszonyítva rela­tív kronológiát képeznek. Egy adott, helyi kultúra viszonylatában jól megfigyel­hető az erejsztetlen sült tészták kezdetleges volta, eredeti funkciójának fennmara­dása. Ez az adott kultúra a jelen esetben az istvánmajori lengyel telepesek kultúrája. Mivel a hazai és a lengyel köztudatban és a tudomány szakterületen elvétve tart­ják számon a magyarországi lengyel telepeseket, közöttük az istvánmajorit is, ezért bevezetőül közlünk pár adatot az utóbbira vonatkozóan. 4 Az Alföld Bükkaljával határos síkságán, Hajdú-Bihar megye határától nem messze fekszik Istvánmajor. Ernőd közvetlen szomszédságában, attól délkeleti irányban mintegy 5 km-re. Nem hivatalos felmérés szerint jelenleg több mint 200 lakos él ott. A település neve is jelzi, hogy közigazgatásilag nem önálló egység. Ernőd nagyközséghez tartozik. Lakosai mégis sajátos lengyel beszédükkel és kul­túrájukkal eltérnek a környező magyar településektől. Ez a különbség elsősorban eddigi történetükkel magyarázható. Az istvánmajori lengyelek 1940-43-ig Magyarország majdnem a legészakibb pontján az észak-borsodi karszt vidék kopár kősziklákkal körülvett hegyi falujá­1 KISBÁN Eszter 1968. 51.; Magyar Néprajzi Lexikon III. 1980. 2 MOSZYNSKI, Kazimierz 1967. 286., 289.; MARKUS, Mihal 1969. 493~546. 3 MOSZYNSKI, Kazimierz 1967. 289,; KISBÁN Eszter 1968. 51-88.; MARKUS, Michal 1969. 4 Eddig megjelent híradások és tanulmányok: HEMMERT, Maria 1970., 1972.; AKÁCZ László 1974.; WIELICZKO, Mieczyslaw 1977.; DÉNES György 1978.; BÖDI Erzsébet 1979. 101­115.; KRASINSKA, Ewa-KANTOR, Ryszard 1979. 341-359., ue. lengyelül 1980. 159—181.

Next

/
Oldalképek
Tartalom