Balassa Iván - Ujváry Zoltán szerk.: Néprajzi tanulmányok (A Hajdú-Bihar Megyei Múzeumok Közleményei 39. Debrecen, 1982)

Selmeczi Kovács Attila: Tengelyhajtású kézimalmok a Tiszántúlon

kori őrlőeszközök más szerkezeti megoldással is rendelkezhettek."' Mivel azonban az Árpád-korban még nagy értéket képviselő vas alkatrészeket a kövek elkopása után újólag felhasználták, kevés reménnyel kecsegtet perdötő régészeti lelet előkerülése.

28 Ezért is érdemel különös figyelmet a csehországi Karlstejn várának egyik freskórészlete az 1360-as évekből, amely az őrlést végző szent Vencel alakját ábrázolja (j. kép),

29 A legendafestő feltehetően saját korának paraszti kézieszközét örökítette meg, amely egyértelműen tengelyhajtású kézimalmot ábrázol. A kőalapzatra állított magas alsó kőbe illeszkedő felső követ centrális hajtókarral lehetett forgatni. Bár ez a vályús kézimalom eltérő formai konstrukciót mutat az eddig tárgyalt eszköztípustól, azonban működéselve: a tengelyhajtású forgatókar alkalmazása alapvetően megegyezik azzal.

30 Noha a tengely hajtású kézimalom-szerkezet technikai kontinuitásának feltételezésére nem rendelkezünk kielégítő történeti adattal, a technikatörténeti, eszköztipológiai vizsgálat mégsem hagyhatja figyelmen kívül ezt a sajátos szerkezeti konstrukciót. Márcsak azért sem, mert a szórványos történeti adatok mellett a XVIII. századtól lakálisan kötődő gazdag tárgyi anyaggal rendelkezünk. A XVIII. század végi és XIX. század eleji dekoratív eszközök pedig arról vallanak, hogy ezek a kézimalmok szolgáltak alapjául a paraszti használatban álló, egyszerűbb kivitelű, házilag készített eszközöknek. Még ha a tengelyhajtású garatos kézimalmok eredetét nem is tehetjük a XVIII. századnál sokkal korábbra, amit az aránylag szűk elterjedési terület is megerősíteni látszik, ez a lokális kötődésű jellegzetes eszköz tovább gazdagítja a Tiszántúl eszközkultúrájának képét. IRODALOM BERANOVÁ, Magdalena 1975. Zcmëdëlska vyroba v u/14, sroletí na úzcmí Ceskoslovenska. Praha. BOMANN, Wilhelm 1929. Bäuerliches Hauswesen und Tagewerk im alten Niedersachsen. Weimar. BUCUR, Corneliu 1977. Consideratii istorice si etnologice privind aperitia instalafrilor hidraulice pe teritoriul României. Biharea 1976. Orodea. 7-73. CERNOHORSKY, Karel 1957. 2ernovy v hospodarsko-spolecenském vyvoji casného stfedovëku. Památky archeologické XLVIII. 495-548. DOMANOVSZKY Sándor (szerk.) é. n. Magyar művelődéstörténet IV. Budapest. FORBES, R. J. 1956. Food and Drink. In: A History of Technology II. Oxford. 103-146. GLEISBERG, Hermann 1972. Die Kasten- oder Gestellmühle. Agrártörténeti Szemle XIV. Supplementum 1-6. H0JRUP, Ole 1972. Landbokvinden. Rok og kaerne. Kobenhavn. HUSA, Vaclav 1967. Homo faber. Praha. 27 Pl. a 45-47 cm átmérőjű kőméret alapján MAKKAI László a peremhajtású kézimalom helyett állatok vontatta járgányos malomszerkezetet feltételez. Ennek eldöntésére alkalmas régészeti lelettel azonban nem rendelkezünk. MAKKAI László 1974. 46-47. 28 CERNOHORSKY, Karel 1957. 546. 29 HUSA, Václav 1967. 74. kép. 30 A festményről hiányzik a hajtókar körüli centrális kőnyílás, amely a gabona betöltésére szolgált, e nélkül az eszköz nem funkcionálhatott. - Ennek az eszköztípusnak régészeti megfelelői ez ideig nem kerültek felszínre. BERANOVÁ, Magdalena 1975. 60.