Balassa Iván - Ujváry Zoltán szerk.: Néprajzi tanulmányok (A Hajdú-Bihar Megyei Múzeumok Közleményei 39. Debrecen, 1982)

Selmeczi Kovács Attila: Tengelyhajtású kézimalmok a Tiszántúlon

i. kép. Tengelyhajtású kézimalom 1833-ból. Berettyóújfalu, Hajdú-Bihar m. Déri Múzeum, Debrecen Lsz. V. 55.50.1. MMA 3698. zepén levő szögletes nyílásba szorosan illeszkedik a tengelyszár. Ennek következtében a tengely hajtásakor az magával forgatja a felső követ is. A tengely felső végére patkó alakú hajtókart rögzítettek, olyan módon, hogy egyik szára a tengely végére kapcsolódik, a másik szára pedig rövid nyélben végződik. A hajtókarnak ez a sajátos megformálása biztosítja a tengely közvetlen forgatását. A hajtókar patkóívének nyílása akkora, hogy a függőlegesen álló nyele a forgókő pereme fölé esik. így a munkát végző keze ennél a konstrukciónál is éppen akkora kört