Balassa Iván - Ujváry Zoltán szerk.: Néprajzi tanulmányok (A Hajdú-Bihar Megyei Múzeumok Közleményei 39. Debrecen, 1982)

Farkas József: Adatok a szatmári szekerekhez

FARKAS JÓZSEF ADATOK A SZATMÁRI SZEKEREKHEZ Szatmár néprajzi kutatása során egyik fontos feladatul tűztem a gazdasági élet különböző használati tárgyainak, eszközeinek az összegyűjtését és megmentését az utókor számára. Figyelmemet különösen felkeltették a szatmári földművesek, gazdálkodók által használt szekér típusok. Ezekből számos példány került a Szatmári Múzeumba, s szabadtéri kiállítás keretében a nagyközönség elé. Egy vasalási jellegzetesség folklorisztikai vonatkozásairól röviddel ezelőtt írtam.

1 Az alábbiakban - főleg a szekértulajdonos földművesek emlékezete nyomán - a szekerek típusaihoz, készítéséhez, használatához közlök adatokat. írásom elé kívánkozik Dankó Imrének a Szatmári Múzeummal való kapcsolata. A mátészalkai Szatmári Múzeum azon hányatott sorsú gyűjtemények sorába tartozik amelyet végül is kétszer nyitottak meg. Először 1975 október 31-én a Déri Múzeum szellemi támogatásával és anyagából Szabadságharcaink metszetekben. (XVIIXIX. sz.) P. Szalay Emőke gondozásában, s a „nem hivatalos beszédet" Dankó Imre volt szíves elvállalni. Dankó Imrével már ezt megelőzően szoros lelki barátságban voltam, hisz köztudott tény, hogy a magyar vidéki múzeumügy „utazó nagykövete" immáron, három évtizede. A szatmári múzeumépítés zord időszakában már volt szerencsém segítő és lelkesítő akaratát élveznem, s olykor meg-megrázott amikor végső keserűségemben hátrálni próbáltam. Azt hiszem a „szabálytalan" megnyitást is azért vállalta, hogy a holtpontról elmozdítsa a szatmári múzeumügyet. így a tényleges megnyitó során az akkori miniszterhelyettesnek, Garamvölgyi Józsefnek csupán a tényeket kellett konstatálnia (1976. április 23.). * A szatmári nép gazdálkodásában nélkülözhetetlenek voltak a fából, vasból készült használati tárgyak. Nélkülük nem lehetett termelő tevékenységet folytatni. Ebben az eszközkultúrában rangos helyet kaptak az ekék, boronák, terménytárolók, szerszámok mellett a járművek, kocsik, szekerek. A szekér nehéz terhek szállítására készített négykerekű jármű, míg a kocsi inkább személyszállításra szolgált. A szatmári szekerekről elég keveset tudunk, pedig formájukban, alakjukban, használati módjukban és terminológiájukban benne él a táj, tükröződik a vidék arculata, kisejlik jellege. Emlékezet óta a maiakhoz hasonló, de fatengelyes, gyengén vasalt szekereket használtak. A szatmári szekerek formailag egységesnek mondhatók, de ha jobban megfigyeljük alig találunk két egyformát. Az eltérések a hasznáI Schlangendarstellungen auf ostungarischen Leiterwagen. In.; Ethnographica et Folkloristica Carpathica, t. 2. Debrecen, 1981. 241-247.