Balassa Iván - Ujváry Zoltán szerk.: Néprajzi tanulmányok (A Hajdú-Bihar Megyei Múzeumok Közleményei 39. Debrecen, 1982)
Varga Gyula: Kisgazdaságok gépi felszereltsége a két világháború között a Berettyó völgyében
kissé hajlított fogú, tehát többféle munkára alkalmas vasboronákat. A fakeretes borona vidékünkön ekkor már teljesen eltűnt. Nagyobb gazdák már nehéz, közepes és könnyű fogasokat használnak. Igen gyakori lesz a háromtagú fahenger, de már sokan vásárolnak vízzel vagy homokkal tölthető (súlyozható) gyári vashengereket. Teljesen elterjed az ekekakapa, illetve annak 4-5 féle - kultivátorként is használható - változata. Ezzel együtt teljesen egyöntetű lesz a kukorica sorba, sok esetben négyzetes művelése, s a konyhakertek kivételével a burgonya gépi kapálása, töltögetése. (Érdekes, hogy 5-6 évi agitáció után elhagyják a kukorica töltögetését, és a sima művelés terjed el!) 2. Teljesen közhasználatú lesz a vetőgép. 47 Ebben az időben legnépszerűbbek a Kühne gyár 12-14 soros kanalas gépei lesznek. 48 A vetőgépet mostmár nemcsak gabonavetésre, hanem kukorica, répa, aprómagvak vetésére is be tudják állítani. A kukoricavetés egyszerűsítésére azonban kísérleteznek különféle ekére szerelhető vetőszerkezetekkel s különböző - a négyzetes ültetésre alkalmas - kézi vetőszerkezetekkel. 49 3. Az 1930-as évek végére már nyilvánvalóvá lett, hogy a parasztgazdaságok fejlődésének is egyetlen lehetősége a motorizáció. A gépesítésnek azonban megvoltak a technológiai nehézségei. A kisgazdaságok nem tudták kihasználni a meglevő nagyteljestíményű motorokat, kisgépek pedig még nem álltak rendelkezésre. Az 1930-as évek végén a Csonka-féle gépgyár próbált ilyen univerzális gépsorokat előálltíani, de ezek gyártása a háború alatt leállt. A kor legfontosabb motorikus munkagépe ebben az időben a 20-50 lóerős traktor, különösen a Hofherr-gyár újabb termékei. Ezt ebben az időben már igen sok 40-50 holdasnál nagyobb gazda megvásárolta, holott kapacitását legtöbben nem tudták kihasználni. Pedig a szántáson, cséplésen kívül ebben az időben már mind többfajta munkagéppel látják el. Egyre nő az érdeklődés a különböző szártépő. szecskázó, kalapácsos őrlő, daráló gépek iránt. A mozgékonyabb, több sebességre kapcsolható Hofherr traktorok már alkalmasak vetőgépek, tárcsás boronák, sőt szállítójárművek vontatására is. A kisebb parasztok azonban a növekvő traktorállományt továbbra se veszik igénybe a cséplésen kívül, legfeljebb - az ekkor divatba jött - őszi mélyszántást végeztetik el bérszántással. 50 A motorizáció fejlődését azonban a háború megállította. 4. A harmincas évek végén új eszközök jelentek meg a magtisztításban is. Tovább terjednek a - tökéletesített - szórórosták, konkolyozók, de új, és eredeti magtisztító eszköz a csigatriör. 51 Természetesen, ezt sem vásárolja meg mindenki, hanem kölcsönzéses módszerrel jut el a parasztháztartásokhoz. A kor legtökéletesebb magtisztítógépét a szelektort parasztgazdák még nem tudták megvásárolni. 52 5. A parasztgazdaságok gépesítésének fontos előfeltétele lett volna a villamosítás. Sajnos, vidékünk ezen a téren messze lemaradt az ország fejlettebb vidékeihez képest. 53 6. A szőlőmüvelő eszközök terén nincs számottevő változás. Ritkán fel-fel bukkan már a magasnyomású (előre felpumpálható) permetezőgép, terjednek a gyári 47 FARKAS, 1944. 48 BARBARITS, 1965. 250-251; SÁRKÖZI, 1959. 102-115. 49 Kerekes vetőszerkezetekkel tájunkon nem találkoztunk. KÓSA, 1969. 66-69. 50 GUNST, 1970. 426-430, 430-435. 51 A Mezőgazdák 1929-ben hirdeti először. Mezőgazdák, 1929, aug. 1. 88. Ára: 172-216 pengő. 52 SEVIN, 1944. 193. 53 RÁDY, 1921; Néhány barkácsoló kisgazda szélmotorral próbál dinamót működtetni, nem túl sok sikerrel. , :
