Balassa Iván - Ujváry Zoltán szerk.: Néprajzi tanulmányok (A Hajdú-Bihar Megyei Múzeumok Közleményei 39. Debrecen, 1982)
Varga Gyula: Kisgazdaságok gépi felszereltsége a két világháború között a Berettyó völgyében
hetetlen. Nem maradhatott el a tövisborona, melyet még ekkor minden parasztember meg tudott kötni, de voltak specialistái, sőt némely faluban (Gáborján, Konyár stb.) eladásra is kötöttek. Megtalálható a kenderfeldolgozás eszközsorozata (a törőt, szövőszéket gyakran kölcsön is kérték). 34 A Berettyó melléki falvak parasztportáin szinte elmaradhatatlan volt néhány halászeszköz, bár valójában kevesen foglalkoztak halászattal, de az eszközök a padláson generációkon át megmaradtak. 3 ' Szintén nélkülözhetetlenek az állattartás, az igázás eszközei, a lószerszámok, jármok, tézslák, ostorok. És akkor még nem szóltunk a különböző kézi eszközökről, a kapákról, kaszákról, villákról, sallókról, kacorokról, melyek legtöbbször személyi tartozékok voltak: a kapákat, kaszákat, szénagyűjtő favillákat még a családtagok között se cserélték. Minden háznál megvoltak az irtás, a favágás szerszámai, különböző barkácsfelszerelések (pl. tapasztó, nádaló, faragó szerszámok), melyek segítségével a nagyobb felszereléseket maguk ki tudták javítani. Ezek száma együttesen a több százat is elérhette. Korszakunk második periódusa az 1929-1933 közötti nagy gazdasági válság kora. 30 Ezalatt az öt év alatt parasztságunk az újkor legnagyobb megpróbáltatását élte át. Bár azok, akiknek nem volt bankadóssága, az önellátás legszűkösebb keretei között - néha szükség ételekkel és rongyosan - valahogy átvészelték, akiknek azonban adósságuk volt, azok szinte menthetetlenül tönkrementek, mert nemhogy a tőkerészleteket, de még a kamatokat se voltak képesek megfizetni. 37 , Természetesen, ilyen körülmények között a gazdaságok modernizálására nem is gondolhattak. Sőt a meglevő eszközállomány is annyira tönkrement, hogy csak a falusi kovácsok és kerékgyártók leleményessége tartotta őket úgy-ahogy életben. 38 Maga az addig oly lelkes gazdasági szakirodalom is mindinkább óvatosságra inti a gépek iránt esetlegesen érdeklődő gazdákat. 39 Mérhetetlenre duzzad a munkanélküliség, így - bár a FM betiltotta az aratógépek használatát - igen sok helyen került sor arató-, cséplősztrájkokra/ 10 Nem csoda hát, ha a parasztság technikai színvonala nem haladt előre, sőt 1929-hez képest visszafejlődés tapasztalható/ 1 így az 1934-től számítható harmadik periódus igen mély pontról indult. 4-5 évre volt szükség, hogy a parasztgazdaságok az önmaguk restaurációját elvégezzék, vagyis az elavult munkaeszközeiket kicserélhessék. Ugyanakkor már ezalatt az idő alatt megindult a hazai fegyverkezés (a trianoni szerződésben leszerelt hadsereg életre keltése), majd a háborúra való készülődés. Ez némileg serkentőleg hatott az árakra s bizonyos fokig befolyásolta a mezőgazdaság irányultságát is. Államilag irányított propagandaakciók indulnak, melyek a mi vidékünkön elterjesztették a mák, a ricinus, a szójabab, a napraforgó termesztését. Sokan vetnek ipari- és gyógynövényeket (kender, fodormenta, borsmenta). Kedvezményeket nyújtanak a cukorrépa34 VARGA, DMÉ. (Sajtó alatt.) 35 MOLNÁR, 1969. 107-119. 36 A válság előjeleit egyesek már évekkel előre sejtették: KERÉK, 1926. VI. 1. 62; A Magyar Gazdák Szemléje vezércikke, 1927. 2. stb. 37 A sokszáz példa közül megemlítjük a gáborjáni Barta József családját, akinek utolsó talpalattnyi földjét és lakóházát is a bank 1937-ben elárvereztette s a 7 tagú család a szó szoros értelmében az utcára került. 38 Újra divatba jött az ekevas „nádolás", a törött alkatrészek pántolása, a fa alkatrészeket maguk a parasztok igyekeztek pótolni. 39 ERDEI, 1935. jan. 20. 5; GRÜNER, 1932. 205-206; SASS, 1936. 5., 7; ifj. LEOPOLD, 1936. 299. 40 FM Ért. 1930. jan. 15.; IHRIG, 1932. 81-99; SZAFKA, 1932. 259-283. Számításai szerint a kisgazdák munkaerő-kapacitásának 40,15, a mezőgazdasági munkások munkaerejének csak 40,98" 0-a van kihasználva. 41 Tíz év mezőgazdasága. Magyar Gazdák Szemléje, 1931. jan. 1. 1-7; GUNST, 1976. 375.
