Balassa Iván - Ujváry Zoltán szerk.: Néprajzi tanulmányok (A Hajdú-Bihar Megyei Múzeumok Közleményei 39. Debrecen, 1982)
Varga Gyula: Kisgazdaságok gépi felszereltsége a két világháború között a Berettyó völgyében
6. A vetőgépek hasznáról, jelentőségéről már legtöbben meggyőződtek. Két tényező azonban gátolta terjedésüket: áruk meglehetősen drága volt s vontatásuk erős ló- vagy ökörigát igényelt. Bár a korban gyártott legkisebb (12 soros) vetőgépet is legalább 200 hold vetőterületen lehetett volna ésszerűen kihasználni, mégis ebben az időben már legtöbb 20 holdasnál nagyobb gazdák vásároltak vetőgépet. Sokuknak már a háború előtt megvolt s most csupán felújításukra került sor. Tájunkon ebben az időben elsősorban a debreceni Mezőgazdasági Gépgyár „Hazai Drill" és „Hortobágyi Drill" vetőgépei voltak népszerűbbek. A húszas évek végétől sokan vettek Hofherr-Schrantz-Clayton-Shuttleworth vetőgépet, majd később mindinkább a Kühne-gyár 12-14 soros vetőgépei népszerűsödtek. Meg kell azonban jegyezni, hogy a vetőgépek mellett még továbbra is szokásban maradtak a kézi vetés különböző formái, sőt egyes növényféleségeket még szinte kizárólagosan kézzel vetettek. 26 7. A fűkaszát SPORZON is csak közös megvételre javasolja. Tájunkon parasztgazdaságokban valóban csak hírmondóként bukkanhat fel egy-egy példány. 8. Hasonlóan nem vettek ebben az időben parasztok aratógépet sem. Nemcsak azért, mert használatát ebben az időben államilag sem szorgalmazták (később be is tiltották), hanem mert a korabeli gépek még tökéletlenek, nehézkesek, csak igen nagy bosszúsággal működtethetők. 9. Csak nagyobb, 50-100 holdon felüli gazdaságokban bukkan fel egy-egy lóval vontatható szénagereblye. 10. A cséplőgép - mint azt jeleztük - korunkra már teljesen kiszorította a nyomtatást. 27 Minden faluban van már annyi cséplőgép, ami a megtermett gabonát képes elcsépelni, így ha néhány gépész vagy gazdatársulás új gépet vásárol, az már rendszerint némi konkurrenciát jelent a meglevőknek. 28 így a gépbeszerzéseknél már inkább minőségi elvárások jelentkeznek. Előnyben részesítik pl. már a magánjáró gőzgépeket és a traktorokat, amelyekkel a tagosított határokon a tanyákra el lehetett vontatni a cséplő apparátusokat. Természetesen, parasztgazdaság önmaga számára cséplőgépet nem tarthatott, hiszen a legkisebb is messze túlhaladta a kisbirtok kapacitását. 11. Hasonló a helyzet a traktorral is. Ebben az időben még kevesen ismerik fel, hogy a belsőégésű, gázolaj, petróleum vagy benzin tüzelésű traktorok lesznek azok a gépek, amelyek segítségével megoldható a mezőgazdaság teljes gépesítése. Ekkor a traktorok még meglehetősen nehézkesek, lassúak, s üzembiztonságuk se tökéletes. 29 Előbb a Fordson, majd mindinkább a Hofherr-féle, ebben az időben kifejlesztett izzófejes gyújtású változatok lettek népszerűek. 30 Az 1920-as években legtöbb faluban felbukkan már egy-két traktor, a nagyobb Berettyóújfaluban 2-4 (az uradalmakat nem számítva!). Ekkor még kizárólagosan bércséplésre és szántásra használták, bár éppen kisebb üzembiztonsága miatt a falusi lógerekben még nem tudta felvenni a versenyt a gőzgépekkel, holott a nagyobb tűzbiztonság miatt sokan vonzódnának a traktoros cséplőgépek felé. így a traktor ebben az időben nálunk 26 BARBARITS, 1965. 250-256; DÖRY, 1929. V. 9927 SÁNDOR, 1962. 403-446. 28 így az ellentmondásos statisztikai adatoknak nincs is különösebb jelentősége. GUNST, 1976. 377. 29 ERDŐS, 1928. jún. 3. 964 szerint Magyarországon 4000 db traktor van, ROTHMEYER, 1929. 14 - szerint 1929-ben 6000, GUNST Péter szerint 6800 db. GUNST, 1976. 376. 30 SEVIN, 1944. 190-195.
