Balassa Iván - Ujváry Zoltán szerk.: Néprajzi tanulmányok (A Hajdú-Bihar Megyei Múzeumok Közleményei 39. Debrecen, 1982)
Szabó László: A parasztüzem szervezetének néprajzi vizsgálata
normák szerint. Márpedig a fogyasztás így az üzemszervezet jellegének egyik meghatározójává válik, s magához vonz társadalmilag megkövetelt, de nem munkajellegű egyéb tevékenységeket is, amelyek a fogyasztás fogalomkörébe tartoznak (pl. egy nagyobb gazdának illik a tanyáról a templomba kétkerekű kocsival hajtatni a Jászságban; illik az alföldi mezővárosokban gazdaköri tagnak lenni, s oda eljárni; a szegényebbeknek is ki kell tenniök magukért a lakodalmakban, karácsonykor, húsvétkor stb.). Másfelől a paraszti munkát még az Alföldön is az jellemzi, hogy nem tisztán gazdasági tevékenység, hanem szorosan összekapcsolódik más tevékenységi formákkal (rítus, szórakozás, közösségi egyűvétartozás kifejezési szándéka stb.), s a munkaszervezet különböző formáit is befolyásolhatja. 38 A nem eléggé éles határ ellenére azonban mégis elválasztható egymástól a munka és a munkán kívüli tevékenységi formák csoportja. Üzemszervezeti szempontból a továbbiakban mindig a valóságos munkáról szólunk, arról, amelynek gazdasági értéke van, s egyéb tevékenységeket csak annyiban veszünk figyelembe, amennyiben a fogyasztást, s ezzel a parasztüzem harmóniáját is érezhető módon, közösségi érvénnyel befolyásolják. Ha egy család, azaz a családi keretek között működő parasztüzem összes munkáit tekintjük, a család és a családban lecsapódó közösségi munkák még sem adhatók össze egyszerűen. A paraszti munkaszervezetet nagymértékben jellemzik az úgynevezett munkacserék, kölcsönmunkás. Egyik család kölcsönösen segíti a másikat, s a kölcsönt vissza is kapja. Éppen ezért a család által végzett összes munkáknak csak egy része könyvelhető el a sajátüzem számára, más része más üzemben jelentkezik. Csupán a bérmunkák, részes munkák, az állandó alkalmazottak munkái azok, amelyek a család tagjainak munkáján kívül egyértelműen pluszként jelentkeznek a parasztüzemben. Sőt a parasztüzem családi munkaerőre való épülése miatt - a típusok pontos meghatározása érdekében - vigyáznunk kell azzal is, hogy egy üzemre nézve mikor tarthatjuk jellemzőnek a családi munkát kiegészítő bérmunkát! Csakis akkor, ha teljes családdal számolhatunk, azaz a közösség által elfogadott családideál megvan, teljes, s mégis szükség van az idegen munkaerőre. Ott, ahol pl. a szülőkön, nagyszülőkön kívül 3-4 lány van, de fiú egy sem, szükséges a szolga, cseléd alkalmazása, mert a közösségi normák szerint a nő bizonyos munkákat nem végezhet el. Ha 1-2 fiú lenne a lány helyett, akkor esetleg egy olyan méretű parasztüzem nem tartana állandó alkalmazottat, nem adna rá pénzt. A parasztüzemet tehát a közösségi ideálnak megfelelő parasztcsalád összes munkájával azonosítjuk, figyelembe vesszük egyéb tevékenységek üzemszerkezetet érintő, fogyasztást befolyásoló részét is, s a közösség családban lecsapódó nem kölcsönös munkáit. 3. Az eddigiekben határozottan parasztüzemről és nem mezőgazdasági kisüzemről beszéltünk. Ennek két oka van. ERDEI Ferenc megállapítása szerint a paraszt fogalomnak nem feltétlen velejárója a földművelő fogalom. Nagyjából fedik egymást, de a paraszti társadalomba nem földműveléssel foglalkozó rétegek is szép számmal tartoznak, illetve olyanok, akiknek a földművelés nem fő jövedelmi forrásuk. 39 Ugyancsak ERDEI Ferenc fogalmazza meg azt, hogy a parasztságot nem lehet osztállyal azonosítani: a parasztság termelőeszközökhöz való viszonya a legkülönbözőbb lehet. Paraszt az 50-100 holdas és a csak házzal vagy azzal sem rendelkező mezőgazdasági munkás egyaránt/' 0 Ezért is használja a paraszttársadalom ki38 SZABÓ László, 196S. 125-151« - Uő.: 1970. 77-95. 39 ERDEI Ferenc, é.n.ja. 5-19. 40 Ua. 5-7.
