Balassa Iván - Ujváry Zoltán szerk.: Néprajzi tanulmányok (A Hajdú-Bihar Megyei Múzeumok Közleményei 39. Debrecen, 1982)

Szabó László: A parasztüzem szervezetének néprajzi vizsgálata

Ahhoz, hogy tisztán lássunk, el kell választanunk egymástól a néprajzon belül is az eddig már eredményt hozott mezővárosi és faluközösségi szintű gazdálkodást, s az ezt tagoló, kevésbé ismert kisebb egységek (családi, egyéni gazdaságok üzem­szervezetének vizsgálata) kutatását. A továbbiakban ez utóbbi terület körülírását, kutatási feladatainak kijelölését tartjuk feladatunknak. 3. A magyar néprajzi kutatások a parasztság üzemszervezetének kutatásait há­rom irányból közelítették meg. A GYÖRFFY István elindította irány elsősorban a település szerkezete felől közelített, s a település eltérő funkciójú részeit tárta fel, majd az ezek közötti gazdasági és egyéb életfunkcióbeli kapcsolatokat tanulmá­nyozta. Ez lehetőséget biztosított mind az egész közösség, mind az egyes családi üzemegységek szerkezetének megismerésére. Ez az irány tehát a település - tele­pülés szerkezet - üzemszerkezet - munkamegosztás gondolatsort juttathatta első­sorban érvényre. GYÖRFFY István követői is ezt az utat járták be. Ezek a gondo­lati lépcsőfokok kétségtelenül alkalmasak a leglényegesebb összefüggések feltárásá­ra, az egyes területileg is elkülönülő üzemrészek közötti kapcsolatok érzékeltetésére (beltelek - ólaskert, beltelek - tanya, lakóövezet - munkatér, város - puszta). Sőt az egyes üzemegységek sajátos építményei (ól, csűr, gabonatároló építmények) fel­vázolják az egy üzemegységen belüli tevékenység kereteit is. Kimaradnak azonban mindazok a tevékenységek a település-építkezés szempontú megközelítésből, ame­lyeknek nincsenek önálló építményei, területileg elkülöníthető üzemhelyei. Ezek az üzem szerkezetét kétségtelenül befolyásoló tevékenységek (pl. fuvarozás, vásáro­zás stb.) csak úgy tárhatók fel, ha a munkaszervezetet egy-egy telken belül a leg­aprólékosabban feltárjuk. Amíg GUNDA Béla a Kárpát-medencén belül újabb tí­pusait fedezte fel a telkeknek, s így a gazdálkodás és gazdaság szerkezetének is, ad­dig GRÁFIK Imre arra mutatott példát, hogy egy-egy telek belső beosztása, építmé­nyei, s a napi tevékenység aprólékos feltárása hogyan mélyíthetik el egy-egy üzem­részen belüli ismereteinket. 10 Nyitva áll tehát az út új üzemtípusok felfedezése irá­nyába, s ezek mélyebb megismerése is lehetővé válik néprajzi módszerekkel. A gazdálkodás egészének vagy egy-egy ágának intenzív vizsgálata a közösségi (mezővárosi, faluközösségi) gazdálkodás kereteit rajzolta meg elsősorban, de lehe­tőséget biztosított arra is, hogy egy-egy településen illetve gazdasági ágazaton belül különítsenek el a kutatók típusokat. FÖLDES László a juhtartó gazdaságok, SZI­LÁGYI Miklós a halászat eltérő üzemformáit, történeti változásait vitte a köztudat­ba, s indított el egy-egy lehetséges kutatási irányt. 20 DOBROSSY István pedig na­gyobb területet vizsgált meg abból a szempontból, hogy az úgynevezett hagyomá­nyos paraszti gazdálkodás szerkezetét miként alakította át a kenderáruk iránti piaci • « 21 igény. HOFFMANN Tamás a szórványos inventárium publikációk után szintén a pa­raszti árutermelés, gazdálkodás oldaláról közelített az egyes gazdaságokhoz, s cé­lul tűzte az elmúlt századok paraszti eszközellátottságának átfogóbb kutatását ösz­szehangolt inventárium közlések segítségével. 22 Kétségtelen, hogy a paraszti gaz­daságok belső szerkezetéhez ez utóbbi adhatja meg leginkább a fogódzókat, s be­lőle kialakítható a gazdaságok új tipológiája. A speciális termékeket előállító gazdaságok, egy-egy gazdálkodási ágazat felől való megközelítés jó mintát adhat az üzemszervezet vizsgálatához, de önmagában 19 GUNDA Béla, 1966. 333-380. - GRÁFIK Imre, 1974. 20 SZILÁGYI Miklós, /975. FÖLDES László, 1962. 21 DOBROSSY István, /973. 22 Ez a kutatás a Magyar Néprajzi Múzeumban Hoffmann Tamás vezetésével folyik.

Next

/
Oldalképek
Tartalom