Balassa Iván - Ujváry Zoltán szerk.: Néprajzi tanulmányok (A Hajdú-Bihar Megyei Múzeumok Közleményei 39. Debrecen, 1982)
Cs. Tábori Hajnalka: Díszes vértelekformák Egyeken
használati funkción túl milyen jelentést hordozhatnak? Felfoghatók-e valamilyen jelrendszernek? Úgy véljük, a díszítőelemként kivésett, kifűrészelt jelek közül csak a kereszt, mint vallási szimbólum rendelkezik ilyen jelentéssel. A nap, hold és a csillagok is kapcsolatba hozhatók az ősi világképpel, de csak akkor kapnak ilyen értelmezést, ha bentről, a sötét padlástérből nézünk kifelé, a fény felé. Mert ekkor az ég a nap, a hold és a csillagok negatív formáin keresztül árasztja felénk a fényt. A fűrészelés tehát mindkét irányból látszik, az applikáció viszont csak kívül díszít. Jellemző még, hogy Egyeken a két applikált dísz, az életfa és a napsugaras kompozíció gyakran együtt szerepel. A napsugaras oromzat gyakori az Alföldön, legszebb példányait Szeged környékéről ismerjük, de előfordul Békésben és Biharban is. Az életfa motívum már inkább északra, a Palócföld és a Nagykunság felé mutat. Túlzás lenne azt állítani, hogy a XIX. század utolsó harmadában kialakult vértelek díszítése újjáélesztette volna az ősi hitvilág jelképrendszerét. Sokkal valószínűbb, hogy az alkotók, a fűrésszel bánó mesterek ösztönösen a díszítőelemek azon formái közül választottak, amelyek a legelemibb képzeteinkhez kapcsolódó formák, és nem ütközik kivitelezésük különösebb technikai akadályba. Ha hordoztak is bizonyos jelentéstartalmat, már elveszítették, csak hasznossági funkciójuk maradt meg. Egyedül a kereszt az, amelyik jelentéstartalmat is hordoz. A kompozícióban pedig mindig központi helyet foglal el. A kereszt az adatközlők egybehangzó véleménye szerint azt jelentette, hogy a ház építtetője hívő katolikus. Elhelyezése mindig központi vagy szimmetrikus, száma egy és három között váltakozik. Funkciója díszítőelem, vallási szimbólum, gyakorlati szerepe pedig a padlástér megvilágítása. Kérdéses, hogy számuk változása (1-3) hordoz-e valami egyéb jelentést is, esetleg vagyoni, társadalmi vagy gondolkodásbeli tartalmat. Kérdésünkre a tulajdonoscserék és a vallásos érzület háttérbeszorulása miatt nem kapunk egyértelműen megnyugtató választ. Az tisztázható, hogy vallási szimbólum, vagyis a katolikusságot jelöli. A kettőzés okát sem kell külön magyarázni, hiszen a többi díszítőelemhez hasonlóan ez az elrendezés legáltalánosabb elve és gyakorlata. A hármas előfordulásra elfogadható magyarázatnak tűnik, hogy a golgota hármas keresztjét jelenti. 18 Elhangzott még olyan magyarázat is, hogy a keresztek számának növelése egykor az építtető vagyoni helyzetének volt a kifejezője. Kétségtelen, hogy a paraszti díszítőművészetben a gazdasági, társadalmi hovatartozás érvényre juthat, vagyis a motívumok többszörös jelrendszerként működhetnek; de ezt a kérdést ma már nem tudjuk megnyugtatóan tisztázni. A tulajdonosok már nem az eredeti építtetők leszármazottai, már vétel útján szerezték a házakat. Nem ismerik és nem is tartják számon elődeik vagyoni helyzetét. Meg kell említeni, hogy a vértelek kereszt formájú befűrészelésével másutt is találkozunk; pl. Kiskörén, Poroszlón, Dormándon, Tiszafüreden stb., de ilyen nagy számban, mint Egyeken egyik településen sem jelentkezik. Előfordulásának gyakorisága készítésének idejében tudatosan jelentette a környező református települések építő és díszítő gyakorlatától való különbözést. Az egyeki deszka vértelkek vizsgálata meggyőzhet bennünket arról, hogy a falusi ácsmesterek a XIX. század utolsó harmadától kezdve képesek voltak arra, hogy megfelelő építőanyag birtokában megújítsák a népi építészetet. Legalábbis a lakóház oromzatának formai kiképzésében újat, szépet és sajátosan tudtak alkotni. A vértelek gazdag ornamentikája a XIX. század második felében teljesedett ki és 18 Szabó Gyuláné Holló Rozália 60 éves, katolikus vallású adatközlő szerint: „Olyan az, mint a Golgota, a két szélső kereszt a két latort, a középső pedig Krisztus Urunkat jelenti."
