Balassa Iván - Ujváry Zoltán szerk.: Néprajzi tanulmányok (A Hajdú-Bihar Megyei Múzeumok Közleményei 39. Debrecen, 1982)

Cs. Tábori Hajnalka: Díszes vértelekformák Egyeken

készült,

11 biztosra vehetjük, hogy vértelkük is tapasztott sövény vagy nád lehetett. A XVIII. századi akkulturációt tehát egyrészt a későbbi nem deszka vértclkű házakon követhetjük nyomon. Ilyen egyszerű, díszítetlen, tapasztott vértelkű házak ma is szép számmal találhatók Egyeken. Az új, palócos etnikai vonásokat őrző lakosság építészeti jellege

1

" csak később, a XVIII. századi épületállomány átalakításakor, illetve a lakosság természetes szaporodása következtében épülő új házakon jelentkezhetett, kb. a XVIII-XIX. század fordulójától kezdve. Mivel még ebből a korból sem ismerünk datált épületet, csak a legidősebbek közlésére támaszkodhatunk, akik még emlékeznek a század elején elbontott épületekre. Elmondásuk szerint ezek szintén faszerkezetes, vesszővel, náddal erősített föld falú házak voltak, ágasfás szelemenes tetőszerkezettel, zsup vagy nád héjjalással. Kontyostetős, füstlyukas palóc házra sem emlékeznek, hanem csak tapasztott és deszka vértelkűrc. A deszka vértelek ezeken a házakon jelent meg először. Az ország más vidékeihez hasonlóan,

13 a XIX. század második felében a gőzzel hajtott fűrészmalmok elterjedésével, valamint a fűrészelt deszka árának csökkenésével vált lehetővé a különböző deszkaoromzatok díszítése. Ettől kezdve a fűrészelt vertelek a gyakorlati célokon túl az újonnan épült, vagy éppen akkortájt átalakított paraszti lakóház jellemző díszévé válhatott. n. kép. Egyek, Vöröshadsereg u. 40. Díszesen fűrészelt, applikált díszítésű oromzat kereszt és csillag formájú szellőzőkkel és szép pipavasakkal 11 BENCSIK János 1979. 58. 12 BAKÓ Ferenc 1980. 13 GILYÉN Nándor 1980. 160.