Balassa Iván - Ujváry Zoltán szerk.: Néprajzi tanulmányok (A Hajdú-Bihar Megyei Múzeumok Közleményei 39. Debrecen, 1982)
Füzes Endre: Boglyaformájú gabonások
le. Itt öntötték be és merték ki a gabonát. 9 Egy másik adat szerint a szoboszlói gabonásoknak kupolaszerű fedelük volt és itt töltötték be a gabonát. 10 Nádudvaron az épület vázát napraforgószárból állították össze az udvar magasabb részén, majd sárból rakták fel a falát. A gabonát vékával merték ki belőle. 11 Polgáron az udvarban álltak a lakóház ablaka előtt, hogy mindig szemmel lehessen tartani. Felül nyílása volt, itt bújt be a kiméréskor segédkező gyermek. 12 A nagyszalontai gabonásokról VISKI Károly így írt: „Módosabb embernek külön magtára is épül sárból, vályogból, újabban kííbül, azaz téglából is. Ebben áll a szemes terményféle; a neve gabonás. Régéit sajátságos csonkakúp formára építették, mint a boglyakemencét ; vesszőből fonták, kívül-belül sárral tapasztották, tetején rakták meg s nagy cseréptállal fedték be." v ' GYÖRFFY István tudósítása alapján jelentős használatát lehet feltételezni a Nagykunságban is: ,,A kamra gabonaraktár gyanánt szolgál, de erre a célra régebben szuszikokat és vermeket építettek, milyenek elvélve még ma is láthatóak. A szuszik hatalmas boglya- vagy kazalszerű sárépítmény, oldalán egy akkora bejáró lyuk van, mint a kemence szája, i?iely sárelőtével elzárható . . . Olykor a szuszikot kombinálják a veremmel, vagyis a szuszik a földben mély üreggel folytatódik."^ A GYÖRFFY által feltárt gyakorlat nem lehetett előzmény nélküli, hiszen BELLON Tibor több levéltári adatot közöl, melyek szerint 1770 és 1790 között bizonyosan használták Karcagon ezt a szuszoknak nevezett építményt a gabona őrzésére. 15 (7. kép) Békésben több adat emlékezik meg a boglyaformájú gabonások alkalmazásáról. Orosházán és Kardoskúton a földbe ásott vermek mellett gyakoriak voltak ezek a fennálló gabonások, különösen azokon a határrészeken, ahol magas volt a talajvíz. Orosházán agyagos, szárítás nélküli vályogból, kötőanyag nélkül rakták fel a mintegy 3 m magas, 2 m átmérőjű, kerek alaprajzú, boglya alakú építményt. Embermagasságban kis nyílást hagytak. A tetején szűk ajtót készítettek, melyet nagyobb tállal fedtek be. Száradás után tapasztották és kiégették. Mintegy 40-50 q gabona fért bele. 16 A századforduló előtt készítettek ilyeneket Okányban is, de formáját nem sikerült rekonstruálni. 17 Nagykamaráson gabonás vagy búzáskas volt a neve, vesszőből fonták, tapasztották és meszelték. Mintegy 80 cm magas cölöpökön állt az udvarban a lakóház közelében. 18 A Duna-Tisza közéről két adat utal a használatára. Sövényházán régebben az udvarban álltak a boglyaalakú gabonások, sárból rakták és tapasztották. Négyszögletes ajtaját a kocsi magasságának megfelelően vágták ki. 19 Kiskunfélegyháza környékén a tanyákon alkalmazták, itt is sárból építették 20 (8. kép). Az eddig idézett gyűjtések jobbára a boglyaformájú gabonások 19. századi használatára utaltak. VARGHA László a legkorábbi feljegyzést - OSVÁTH Pál köz9 ECSEDI István 1931. 117-118. 10 Füzes-kérdőív, PÁSZTOR E. gyűjtése, 1962. n Ikvai-kérdőív, SZATHMÂRI A. gyűjtése, 1962. 12 Ikvai-kérdőív, ÉLIÁS E. gyűjtése, 1962. 13 VISKI Károly 1919. 59. 14 GYÖRFFY István 1910. 147. Vö. még: SZOLNOK MEGYE NÉPRAJZI ATLASZA, Szolnok, 1974- I- i- 2J315 BELLON Tibor 1973. 161-162. 16 NAGY Gyula 1963. 88-90; uő. 1965. II. 170. 17 MAGYAR NÉPRAJZI ATLASZ, DANKÓ I. gyűjtése, 1963. 18 MAGYAR NÉPRAJZI ATLASZ, HEGYI I. gyűjtése, 1963. 19 BÁLINT Sándor 1957. I. 608. 20 MADARASSY László 1930. 292-293.
