Balassa Iván - Ujváry Zoltán szerk.: Néprajzi tanulmányok (A Hajdú-Bihar Megyei Múzeumok Közleményei 39. Debrecen, 1982)

Sztrinkó István: A réti mészkő a Duna-Tisza közi építészetben

7. kép. Családi ház alapozásához előkészített réti mészkő, Kiskunmajsa lét értékesíthette szabadon, a saját hasznára. A két világháború között az építkezni szándékozók 1 q gabonát vagy annak az árát fizették egy négyzetöl kőért. A terméskövet elsősorban a vályogfalazatú lakóházak, gazdasági melléképületek alapozásánál használták fel. A falban különösebb faragás nélkül illesztették egymáshoz a kődarabokat. A kőműves csupán annyit igazított a tömbökön, hogy egymás mellé rakva ne maradjon közöttük túl nagy rés. A sorokat mindig kötésre rakták, tehát úgy, hogy az alsó sor illesztéseit a következő sor darabjai elfedjék. Kötőanyagként törekkel összekevert agyagos sarat használtak. A 70-80 cm magas kőalapot rövidre vágott nádréteggel szigetelték, majd erre vályoggal folytatták a falazást. (4. ábra)