Balassa Iván - Ujváry Zoltán szerk.: Néprajzi tanulmányok (A Hajdú-Bihar Megyei Múzeumok Közleményei 39. Debrecen, 1982)

Sztrinkó István: A réti mészkő a Duna-Tisza közi építészetben

i. kép. Mészkőfejtés. Kiskiinmajsa, 1939. (Kádár László felv.) Közli: Tálasi István a Kiskunságról írott könyvében. Budapest, 1977. református templom építésénél

21 ugyanúgy, mint a nagykőrösinéi.

22 A mérgesi pusztán vágták a követ a halasi református templomhoz is, a tömlöchöz a majsai pusztán, de vágattak más épületekhez is.

23 Ilyen követ láthattunk nemrégiben az alpári templom falában is, annak felújításakor. (2. ábra.) FODOR F. szerint a XVIII. sz.-ban még Jászberényből is Cegléd-Nagykőrös környékére jártak kőért a nagyobb építkezésekhez.

2,1 Az eddig idézettekkel cseng össze az a néhány helytörténeti adalék is, melyre az egyik Ceglédről írott helytörténeti munkában bukkantunk. Megtudjuk, hogy a ceglédi népnyelvben darázskő néven ismert mészkőképződményből épült ,,a Szőkehalmi Kísérleti Gazdaság épülete, sőt 1816-ban a tiszakécskei templom építéséhez is Ceglédről szállítottak 300 öl követ".

20 Néhány adatból megállapíthatjuk, hogy a XVIII-XIX. sz.-ban a réti mészkő kitermelését specialisták, kővágók végezték. Kiderül, hogy fizetségüket a kivágott, ölbe rakott kő mennyisége után kapták. Halason 1771-ben egy öl kőért 1 Rft 8 dr, egy font hús, egy „itze" bor és egy kenyér járt.

26 Nagykőrösön 1776-ban ,,67 öl kő21 TOLLAS B. 1958. 15; HORNYIK J. 1861. II. 370. A 121. sz. alatt közölt, 1681-ben keltezett oklevél szerint: „Jelen irat oka ez: Ezen sorainkat előmutató kecskeméti lakosoknak megengedtük, hogy Orgovány nevű bérelt pusztánkon mintegy 40 szekér követ vághassanak." Ahmed Zaim Mahmud budai szpáhi írta alá. 22 GALGÓCZY K. 1896. 103. 23 NAGY SZEDER I. 1924. 1. 61. és 66-67. 24 FODOR F. 1942. 334-335. 25 PETRÓCZI S. 1961. 13. 26 NAGY SZEDER I. 1924. I. 22.