Balassa Iván - Ujváry Zoltán szerk.: Néprajzi tanulmányok (A Hajdú-Bihar Megyei Múzeumok Közleményei 39. Debrecen, 1982)

Erdész Sándor: A nyíri Mezőség népi építészete

kokba rakott gabonát. A felső ajtónál behúzták a zsákot és kiürítették. A felső emeletre kívülről, a felső ajtó küszöbjéhez támasztott létrán lehetett feljutni. Mindegyik emelet deszkapadlózata középre lejtett és garatban végződött. Ezen a garatnyíláson tolóajtó is volt, amit ,,síp"-nak neveztek. Ha már kevés volt a tubusban a termény, egy-egy kis létra segítségével a sípokon keresztül is fel tudtak menni a felsőbb szintekre. Az egyes szinteknek ferde deszkafalazata is volt. A falazat nem érintkezett a téglafallal, s befelé lejtett. Az első emelet garatjából a földszinten szedték zsákokba a terményt; s az első emeletről leeresztett terményt a torony felsőbb emeletei, emberi kéz érintése nélkül, lassú csorgassál pótolták. A tubustoronyban tárolt 400-500 q gabona, az állandó mozgása, szellőzése révén sohasem fülledt be. A tubustorony (18. kép) az I. világháborúig volt használatban. Az elkorhadt létrát 1918-ban bontották le, nehogy valamilyen balesetet okozzon. A torony emberemlékezet óta ferde.

28 Az 1960-as évek elején, további dőléstől félve, le akarták bontani. A statikai szakvélemények szerint azonban megőrizhető, mivel az alapzat mélysége és szilárdsága kielégítő, dőlésfoka csekély. A NYÍRTERV 1971-ben készítette el a tubustorony tervdokumentációját, mely után a műszaki helyreállítás is megtörtént. Megjegyezzük, hogy a századfordulón még két tubusturony volt a megyében, az egyik (a Nagykálióhoz tartozó) Harangodon, a másik Nyírlugos határában, a Cserhágó tanyán. A Hajdú megyei Monostorpályiban még ma is két „tubus" áll műemléki védelem alatt.

29 Régi országutak Az egyes falvak településszerkezete nemcsak földrajzi, gazdasági tényezőktől, hanem a régi országutak vonalától is függ. Mint ahogyan GYÖRFFY István „A régi utak" című színes leírásából tudjuk, az útmenti falvak fogadósai, kerékgyártói és kovácsmesterei - a vendégmarasztaló sárral, kátyúkkal borított utak révén - jó haszonra tettek szert.

30 A középkori települések különösen ott fejlődtek erőteljesebben, ahol az országutak elágaztak vagy kereszteződtek. A folyómenti települések közül azok voltak előnyben, amelyeknél az átkeléshez, a révhez jó lehetőség kínálkozott.

31 Az országutak ismerete nélkül, véleményünk szerint, nem érthető meg számos falu településszerkezete. Gondolunk itt például arra, hogy a Nyírségben gyakoriak az észak-dél-irányú, két párhuzamos utcából álló települések: az egyik, általában a magasabban fekvő utca az igazi Fő utca, a másik pedig egy országút ré28 A tubustorony történetére vonatkozó adatok KUKI Lajos ált. isk. igazgató, helytörténész munkájából (1971) származnak. L.: Jósa András Múzeum Adattár 507-71. 29 Magyarország memlékjegyzéke, 1976. 383. 30 GYÖRFFY I., 1942. 26-29. 31 GYARMATHY Zs., 1979. 32 Sényőn, a szokatlanul széles Vásáros utcában, mely Nagykálló - Kisvárda közötti középkori út része, jegyeztem fel egy idős adatközlőtől I977d3en, hogy a Debrecenből Kisvárda - Ungvár felé szekerező vásárosok itt éjszakáztak, a falu védelme alatt viszonylag biztonságban. - Ez az egy adat is valamelyest érthetővé teszi a kettős főutcák funkcióját: valószínű, hogy a belső Fő utcát mindenütt (sorompóval) elzárták; az idegenek csak a külső utcában táborozhattak, de veszély esetén a falu támogatására számíthattak.