Balassa Iván - Ujváry Zoltán szerk.: Néprajzi tanulmányok (A Hajdú-Bihar Megyei Múzeumok Közleményei 39. Debrecen, 1982)

Erdész Sándor: A nyíri Mezőség népi építészete

mely a szentmihályi falurész Fő utcájának a folytatása) északnyugat-délkelet irányú. A Fő u. felső szakasza térszerűen kiszélesedik. Tiszabüd a kertes települési formát Szentmihálytól vette át a XVIII. század közepén. A kertek a falutól északra és keletre helyezkedtek el. A kertek beépítése itt is a XIX. század folyamán tör1 1Q tent meg. Tiszavasvári mindkét falurészén a telkek egysoros beépítésűek. Gyakori, főleg a régi ólaskertek helyén, hogy a lakóház az utcával párhuzamosan helyezkedik el. Tiszadob. Sugaras halmazos, eredetileg kétbeltelkes település. A falu közepén van a Szabadság (Tubus) tér, a tubustoronnyal. Az északra fekvő falurészt Felvégnek, a délre eső részt Alvégnek, a nyugati, mélyebben fekvő részt pedig Bóthátnak nevezik. A falu déli részén, nyugat-kelet irányban halad a főútvonal, melynek Tiszalök felé tartó szakaszát Tiszalöki útnak, a Tiszaluc felé vezető szakaszát pedig Ságvári utcának nevezik. Tiszadob utcái - a főútvonal kivételével - kanyargósak, zeg-zugosak. Tiszadobot, mely korábban kincstári birtok volt, a XVIII. században Andrássyék kapták meg. A lakosságot gömöri és zempléni jobbágyokkal gyarapították. E telepítések nem változtatták meg a falu kétbeltelkes szerkezetét. Az ólaskertek a főútvonaltól délre, a Csűröskert és Szőlőskert határrészek helyén helyezkedtek el. A kerteket gerággyával (trágyából, tövisből rakott kerítéssel) választották el egymástól. A kertekben vályog- vagy paticsfalú nagy istállókat építettek, padlás nélkül. A község kelet és délkelet irányban terjeszkedett. A tiszalöki úttól északra az 1920-as évek végén épült ki az Újtelep, a felszabadulás után pedig a Tiszavasvári felé vezető út mentén a Legújabb telep (Árpád u.). A telkek kétsoros beépítésűek. A halászportákon nincs istálló. A ház mögött van a disznóól, ezzel szemközt a kamra, hozzáépített fészerrel. Korábban itt volt a kútgödör (halas verem). A parasztportákon a ház mögött van az istálló, a házzal szemközt a nyári konyha, tyúkól, disznóól. Az udvart keresztben a takarmányos szín zárja le. Tiszadada. Sugaras halmazos, eredetileg kétbeltelkes község. A faluközpontból kiinduló utak kifelé szélesednek. A Nagy út Tiszalök felől a Fő térig (Tiszalöki út, Rákóczi u.) és a Fő tértől Tiszadob felé (Tiszadobi út, Rákóczi u.) nyugat-kelet irányú..Északra a tiszai rév, illetve Prügy felé halad a József A. u., délre a Szabadság u. Egy századeleji állapotokra utaló leírás szerint: „A falu többi része, tipikusan falusiasán, ide-oda kanyargó kurta utcácskákkal, sikátorokkal van átszőve. A házak javarésze nád- és gyékényfedésű, a módosabbakké nagy portákkal, szérűskertekkel, gazdasági épületekkel." ,,A kerítés, kevés kivétellel mindenütt sövény, ha elavult, eltüzelték és újat fontak a helyére."

20 Tiszadada kisnemesi község volt, a faluközösséget a jobbágygazdálkodási formában élő kisnemesség alkotta. A faluközösség szabályozta a falut körbeölelő ólaskertek gazdasági és öröklési rendjét. Az ólaskertek beépítése a XIX. század folyamán ment végbe. Tiszalök. Sugaras halmazos, eredetileg kétbeltelkes település. A mai faluközpontból (Kossuth u. középső, térszerűen kiszélesedő része), ahonnan az utcák sugarasan kiágaznak, északi és déli irányban halad a Kossuth u. (régi nevén: Fő utca, Ócskatemető u., Széles tér, Üjsor); keletre, Nyíregyháza felé a József A. u. (Kocsis János köz, Bodzás Mihály köz, Országh Bálint köz) ; nyugatra, Tiszadada felé pedig a Rákóczi u. (Béni J. köz, Üj u., Zsuzsi köz), Ady E. u. (Nagylóger), Táncsics u. (Húszöles út) és Márton F. u. (Vitéz u.) A falu kis lakótelkei a XVIII. szá19 HUNYADI J., 19S0.; GOMBÁS A., 1965. 99. 20 KOVÁCS L., 1973.