Dankó Imre szerk.: Bolgár tanulmányok III. (A Hajdú-Bihar Megyei Múzeumok Közleményei 37. Debrecen, 1980)
Antonova,Vera: A középkori Sumen városa
Az évszázados hagyományokon kívül — melyek jelentős hatást gyakoroltak a várra — az építők figyelembe vették az új építészeti technikát, az újkori jellegeket, a helyi műveltséget és művészi hagyományokat, valamint a sumeni mesterek ízlését. A hiányos adatokból — melyeket egy középkori várfeliraton találtunk — arra a következtetésre jutunk, hogy a sumeni vár közigazgatásilag a központi hatalom alá tartozott, azaz Tirnovo alá. A végrehajtóhatalmat egy helyi bojár gyakorolta. Társadalmi viszonylatban a sumeni vár nem különbözött a többi — késő középkori — vártól, várostól. A fejlett gazdasági élet és a szakosodott kézműves ipar arra utal, hogy erős volt az osztályrétegeződés. 20 A várban is az egyik oldalon állt a gazdag, feudális uralkodó osztály (világi és egyházi), melynek vezetője a „belső bojár" (epikernia) volt, valamint a hadsereg vezetője. Az uralkodó osztálynak volt alárendelve a lakosság többi része, kiknek munkaeszközeit az ásatások során megtaláltuk. Ez a réteg volt a földműves, az állattenyésztő és a kézműves osztály. Erős hadseregével és fejlett kézműves iparával a sumeni vár nemcsak katonai és gazdasági központ volt, hanem igazi középkori város is. A kézműves ipar termékei nagymennyiségben készültek, s minden jel arra mutat, hogy nemcsak a belső piac igényeit elégítették ki, hanem az árucsere forgalomban is részt vettek. Ezzel kapcsolatban voltak forgalomban a bolgár és az idegen pénzérmék. A különálló érmék mellett a városból egy csoportos lelet is előkerült a XIII. sz.-ból. Ebben két aranypénz is található. Figyelmet érdemel, hogy a késő középkorból származó pénzek nagyrésze bolgár, Iván Alexander cár, Terter cár és Sismán cár idejéből. A sumeni vár újjáépítése és virágkora a késő középkorban stratégiai jelentőségű volt az ország védelme szempontjából. Ezért a vár mindenekelőtt mint erődítmény szolgált egészen az ozmán elnyomás idejéig. A vár erős védettsége és bevehetetlensége miatt kapituláció útján 21 került az elnyomók kezébe 1367-ben. 1444-ig citadellaként szolgált az elnyomók kezében is. A várat Ulászló várnai hadjárata során 22 keresztes hadseregével, valamint a bolgár lakosság segítségével vette be és égette fel. Ezután a vár fokozatosan lecsúszott a hegyoldalról a fensíkra. Világos azonban, hogy a katonai-, a politikai-, a gazdasági- és a kulturális élet virágkora a XIII. században Bulgáriában a középkori Sumen városára is vonatkozott és az, hogy ezért a város is igen sokat tett. 50 E. Hednoe. EijrrapHH H cicerrsHTe H 36MH npe3 XII B. cnopen. „reorpaipHJrTa" Ha HflpHCH. — CofcjM, 1960, c. 75.
