Dankó Imre szerk.: Bolgár tanulmányok III. (A Hajdú-Bihar Megyei Múzeumok Közleményei 37. Debrecen, 1980)

Antonova,Vera: A középkori Sumen városa

Vera Antonova A középkori Sumen városa (Sumeni vár) A sumeni vár területén végzett rendszeres régészeti kutatás huszonkét év alatt lehetőséget nyújtott arra, hogy képet kapjunk Sumen városának legrégibb történetéről és a tudományban kitöltsük azt az űrt, mely az írásos emlékek hiányában idevonatkozóan keletkezett. A sumeni fensíkot, mely a mai várostól Nyugatra fekszik, Északról, Délről és Keletről festői sziklák veszik körül. A kedvező földrajzi- és hadászati adottság már a legrégibb időkben felkeltette az ember figyelmét (1. melléklet).

1 A vármaradványok, az utak, a barlangok és a monostorok arra utalnak, hogy itt évszázadokon keresztül intenzív élet folyt. A sumeni vár (öreg város, óváros) alapításának ideje a korai vaskor kezdetére tehető (i. e. XII. sz.). A XV. századig a vár uralkodó helyet foglalt el a fensíkon. A vár Északról, Keletről és Délről megközelíthetetlen, a fensík legkeletibb csücskén az erős sumeni sziklába épült. Ezért is volt nagy a hadászati jelentősége, mert itt találkoztak a Duna és a tenger felé vezető utak. A vár háromszög alakú, kb. 13 kataszteri holdon fekszik, falai a terület domborzatának vonalait követik. A városról — a korai és késői ókorból — történelmi feljegyzések szinte alig vannak. Hiányosak a középkorból fennmaradt adatok is. Ebből az időből származik egy kőfelirat a IX. sz. végéről (ez a legrégibb ciril betűs felirat Bulgáriában). Anna Komnena bizánci történetíró leírásában találunk a városról feljegyzést (XI. sz.), valamint Idrisi „Geographia"-jában (XII. sz.). A Sumen név egy másik kőfeliraton is megtalálható a XIV. századból. Ezt a feliratot is a vár területén találták.

2 Ezt a nevet említik azok az okiratok is, melyek Ulászló magyar—lengyel király hadjárata idején készültek 1444-ben, amikor a várat teljesen lerombolták és felégették.

3 A legrégibb tárgyi emlékek: edény- és csontmaradványok a késői kő-, réz- és bronzkorból valók (i. e. 3500—1200). Ezeket a sumeni vár területén, a Hét Barlangban — az úgynevezett „Krum cár portájánál" — találták. E porta felett tárták fel az egyetlen védetlen falut, melyet „Hiszárja"-nak neveztek és a korai vaskorból származik. Az itt feltárt lakóházak félig földbe épült földkunyhók. Nagyon érdekesek azok az edények, melyeket — az erre a korra jellemző — „bukel" díszítéssel láttak el. Ennek a településnek a feltárása és tanulmányozása fényt 1 3. MapuHoe. Mopiponorna Ha UlyMeHCKHTe BHCOHHHH. Pyce, 1934, c. 5. 2 B. HeÖKoe. Ei>jirapHfl H ciceAHirre H 3CMH npe3 XII B. cnopea HapHcn.-Co<pna, 1960, c. 21. * Zehn Gedichte Michael Becheims zur Geschichte Östrreiche und Ungars mit Erleuterungen von Th. Karaian. — Litteratur und Kunst — Wien, 1 848, p. 38—41.