Tóth Endre szerk.: Oláh Gábor ébresztése (A Hajdú-Bihar Megyei Múzeumok Közleményei 36. Debrecen, 1981)

Szemelvények Oláh Gábor műveiből - 2. Szépprózai művek

na hozzánk Szofoklész Éíe/ctrájának az a jelenete, amikor Elektra a testvére hamvait rejtő amforát öleli magához. A polgármester előterjesztette a városi közgyűlésen, hogy az év folyamán megnyílik a krematórium. Legelső, egyetlen az országban. A bejelentés egyszerre kettévágta a bizottsági tagok feltételezett egységét. Eddig csaknem mindenben testületileg állottak a fiatal polgármester mögött, most a krematórium választóvize kettécsapta a nemes vegyületet. Látszólag politikai szekréció történt, azonban valláserkölcsi, vagyis felekezeti alapja volt. Először a főorvos támogatta a Török optimista meggyőződését. Utána Zászlós Jakab, a híres kriminalista ügyvéd tartott remek beszédet: — Uraim! Kezdünk európai színvonalra emelkedni. A legnagyobb örömmel üdvözlöm szeretett polgármesterünk merész tettét. Eddigi vezéreink először nagyokat beszéltek, s azután kicsiket tettek. Mostani vezérünk először cselekszik, azután fűz hozzá beszédet. Mondanom sem kell, hogy ez a férfias. A krematórium csakugyan helybőséget ad helyszükség esetén, mint főorvos urunk találóan megjegyezte. De tiszta elmúlást biztosít a legfertőzőbb betegségben kimúlt halottainknak is. Azonkívül, régi magyar vallásos emlékeket újít föl; hiszen mindenki tudja, hogy Árpád vezér idejében, vagy még a Keve csatájában, máglyán égették el a halottakat. Arany János gyönyörűen megírta a Keveházában. Tehát hagyománymegtartó ereje is lesz ennek az új halottégetésnek. Zászlós Jakab a legradikálisabb liberalista volt politikában, s vallási viszonyait tekintve: izraelita. No most már, a közgyűlés katolikus tagjai kétszeres ostorcsapásnak érezték fölszólalását; politikai és vallási értelemben. Hogy mer ez az indigéna a keresztény katolikus Magyarország nevében beszélni? Hogy meri ez Árpádot, Kévét és Arany Jánost idézni? Ha ez pártolja a halotthamvasztást, akkor a krematórium ügye kommunizmust és judaizmust jelent. Ez ellen pedig minden jobb érzésű magyar katolikusnak küzdeni kell. Ezért emelkedett föl rögtön utána Sós Károly, a városi kisebbségi katolikus egyházának világi elnöke : — Nem akarok viszálykodást vinni ki a halottak birodalmába, de katolikus egyházam nevében tiltakozom a városi krematórium megnyitása ellen. Hiszen, ha nem tévedek, nem is nyílhat meg törvényszerűen, mert nincsen olyan magyar törvény, amely megengedi. Nagyérdemű polgármesterünk talán anticipálta ezt a jövő törvényt, mi még nem ismerjük. A mi vallásos fölfogásunk, katolikus dogmánk valahogy visszaborzad ha-