Tóth Endre szerk.: Oláh Gábor ébresztése (A Hajdú-Bihar Megyei Múzeumok Közleményei 36. Debrecen, 1981)

Szemelvények Oláh Gábor műveiből - 1. Versek

Babits a műtőasztalon hörg, József Attilát vasvonat Roncsolta össze. Óh, mi tépi Foszlánnyá öblös hangomat? Hát mind meghal, ki a nagy korszak Űj csillagának született? Alighogy megkapta: elejti Szívéből a csöpp életet. Költők a föld alatt. Hazámban Halottan él csak a magyar; Jön és megy. Szárnya sodra éppen Hogy egy kis légörvényt kavar, Elpattan színes buborékja, Mikor nincs, veszik észre már. Kilobban fényünk és utánunk Nagyobb lesz a növő homály. ÜLÖK MAGAMBAN Kis hajlékomban üldögélek, Szakállam a küszöbre nő. Ott ballag el ablakom alatt S be-bekiált a vén Idő. Ott suhan el ablakom alatt Árnyékká vált fiatalságom. Egyszerre halk szelek zendülnek, Virágok bomlanak a fákon. Én nem tudom, miért zokogok úgy, Hogy a szívem is megremeg. Én nem tudom, mért állanak meg S mért néznek úgy az emberek?