Tóth Endre szerk.: Oláh Gábor ébresztése (A Hajdú-Bihar Megyei Múzeumok Közleményei 36. Debrecen, 1981)
Tóth Endre: Oláh Gábor ébresztése
s elismerte József Attila költészetének jelentőségét, élvezte Erdélyi József új népiségét (aki egyik elődjének őt vallotta), magasra értékelte Németh László európai horizontú esszéit, Tamási Aron és Kodolányi János prózáját, s még a legfiatalabbak kísérleteit is figyelte. A pángermán veszélyről, a hitlerizmus magyarországi szálláscsinálóiról naplójában a legelítélőbben nyilatkozott. Hatvanadik születésnapját — több mint egyéves késéssel — 1962. március elsején ünnepelte meg szülővárosa. Ám az ünnepségen, ahol Móricz Zsigmond mondott szívbemarkoló beszédet, a jubiláns már nem lehetett jelen, mert súlyos betegen feküdt a belgyógyászati klinikán. Ott nyújtották át neki az ezüstből készült babérkoszorút. (Erről naplójába annyit íratott be, hogy nem szereti az ezüst színt, mert hideg, s neki „arany dukált volna"). Az évfordulóra tervezett Szépség és igazság című tanulmánykötete, bár már a szedési munkálatokon is túljutott, a háborús események miatt sohasem jelent meg. A második világháború közepén, 1942. június 23-án halt meg Debrecenben, ahol született, ahol élt és munkálkodott. A kör így zárult be, az életpálya így lett egyenetlenségeiben, kitérőiben és tragikumában is tanulságosan egész. A halála óta eltelt több mint három évtized csak művei kisebb részét emelte újra fénybe. Kiadták legjobb elbeszéléseit (Debreceni zendülők:, 1955.) Válogatott költeményeit 1957, továbbá A táltos fiú-t új kiadásban. Egyik színművét „átdramatizálva" előadták Békéscsabán. Néhány verse, elbeszélése, műfordítása gyűjteményes kötetekben látott napvilágot, s tanulmányaira egyre többször hivatkoznak elismerő hangsúllyal. Utcát, művelődési otthont neveztek el róla, emléktáblával jelölték meg Kar utcai lakóházát. Rosszul sikerült mellszobrát is felállították kedves Nagyerdőjén. Részletes életrajza most jelent meg. Még sokkal adósa neki a magyar irodalomtörténet, a könyvkiadás, és szülővárosa, mellyel oly sokat pörlekedett, s melyet mégis szeretett : Debrecen. írói hagyatékát végakarata szerint a debreceni Déri Múzeum őrzi és gondozza. A Múzeum e füzet kiadásával azt szeretné, hogy e szerény kóstoló után mennél többen kedvet kapnának Oláh Gábor jobb megismerésére és műveinek élvezetére. Tóth Endre