Ujváry Zoltán: Népszokás és népköltészet (A Hajdú-Bihar Megyei Múzeumok Közleményei 35. Debrecen, 1980)

Mitikus lények a mezőgazdasági hagyományban

Eső után egész nap is nyúzhatják a bőrét, ilyenkor nemcsak a búza veszít értékéből, hanem időben is sokat veszít a gazda.

163 Az adatok többsége a medvefogást a nyomtatással, csépléssel hozza összefüggésbe. Jónéhány példa szerint azonban medvefogásnak nevezik azt is, ha aratás idején a széjjel levő kévéket eső éri.

164 Konyáron (Hajdú-Bihar m.) akkor mondják, hogy medvét fogtunk, ha a markot vagy a kévét eső éri. Eső után a markot vagy a kévét szét kell teregetni, amíg megszárad.

165 Tiszaháton, Hosszúpályiban, amikor a keresztet rakják össze, és az eső kezd esni, igyekeznek a kévéket gyorsan összerakni. Ekkor mondják egymásnak: „Medvét fogtunk"'.

166 Balmazújvároson hasonlóan medvének, medvefogásnak nevezik, amikor az eső a keresztbe nem rakott kévéket megáztatja.

167 A medvével kapcsolatos szólásokat a következőkben foglalhatjuk össze: 1. medve az összetolt gabona a szérűn, az ágyáson, 2. medvét fog a szérű, az ágyás, a gabona, 3. medvét fog a cséplő, a nyomtató ember, 4. medvenyúzás, - az összetolt ágyás széthúzása. A medvét fog, medvét fogott szólásra először a nyelvészek figyeltek fel. Mint ahogy Papp L. írja, az idevonatkozó legrégibb adat 163 JózsaP.: Medve. Magyar Nyelvőr, XXIV. 1895. m.;Demjén K: Tájszók. Hegyaljaiak. Magyar Nyelvőr, XIX. 1890. 384.; Uő.: Tájszók. Hegyallyiak. Magyar Nyelvőr, XXIV. 1895. 96. 164 Déri Múzeum Adattára, V. 2/8. 165 Saját gyűjtés, 1963. 166 Hegedűs L.: A nedv szó és családja. Magyar Nyelv, L. 1954. 61-62. 167 Saját gyűjtés, 1963. A medvét fog szóláshoz 1. még: Kazay Gy.: Népnyelvhagyományok. Szatmár megyeiek. Magyar Nyelvőr, XIV. 1885. 90.; Szinyei J.: Magyar Tájszótár, I-II. Budapest, 1893-1896. I. 1418.: Herman O.: A magyar pásztorok nyelvkincse. Budapest, 1914. 635.; Szokoly V.: Tájszók. Magyar Nyelvőr, VII. 1878. 90.; Baksay S.: Magyar népszokások. Osztrák-Magyar Monarchia írásban és Képben, Magyarország, II. Budapest, 1891. 119.; Maday Gy.: A hajdúk beszéde. Nyelvészeti Füzetek, 56. Budapest, 1909. 27.; Goldstein V.: Tájszók. Szentesiek. Magyar Nyelvőr, VIII. 1879. 331.; Bálint S.: Szegedi szótár, I-II. Budapest, 1957. II. 97.; Kiss L.: A szegény emberek élete. Budapest, 1955. 148.; Sólymos Ede: Medvét fogtunk. Magyar Nyelvőr, LXXXIX. 1965. 495.; É. Kiss Sándor: Medvét fog. Magyar Nyelvőr, XCV. 1971. 209-211.