Ujváry Zoltán: Népszokás és népköltészet (A Hajdú-Bihar Megyei Múzeumok Közleményei 35. Debrecen, 1980)

A népszokások változásáról

Kétségtelen, ez a megállapítás a mezőgazdasági szokások egy részére érvényesíthető. így pl. gondoljunk az aratókoszorú megváltozott funkciójára (a tanácselnöknek vagy a termelőszövetkezet elnökének adják át) vagy megemlíthetjük az aratásvégi közös mulatságot a termelőszövetkezetekben, ill. más összefüggésben a zárszámadások alkalmával. Mindezek azonban a látványos megnyilvánulások közé tartoznak. A hiedelmek és a kisebb szokások viszont teljesen nyomtalanul eltűnnek. A változásvizsgálattal kapcsolatban szükségesnek látszik még egy rövid utalás a szokások formai változására. Az imént említett Dünninger Jozef azt hangsúlyozza, hogy a formaváltozás alapját elsősorban az értelem megváltozása és a funkciócsere alkotja.

32 Liungman Waldemar külön tanulmányt szentelt a szokások vándorlás útján történő formai változása kérdéseinek.

33 Úgy gondolom, hogy ez a problémakör sok tanulsággal szolgál az agrárkultusz kutatói számára, mivel a népi kultúrának ezen a területén figyelhető meg leginkább a szokások vándorlása. így pl. Liungman Waldemar a nevekkel kapcsolatban említi, hogy az antik kor vegetációs isteneinek számos neve volt. A nomina propriákat azonban gyakran kicserélték, ha átvándoroltak valamely nyelvhatáron.

34 Jól megfigyelhetjük az európai agrárhagyományban is a terminológia változásait éppen a vándorlással kapcsolatban. Az esetek többségében a nevek lefordítva kerülnek be az átvevő néphagyományba. Ez már önmagában is bizonyos változást jelent. Az európai agrárhagyományban legáltalánosabban az öreg elnevezést találjuk meg a búzabábuval, az utolsó kévével stb. kapcsolatban. Föltétlenül fel kell bizonyos kapcsolatot tételeznünk a különböző népek hagyományának hasonló nevei között. A terminológia s természetszerűleg ezzel bizonyos szokás, hiedelem onnan sugározhatott szét, 32 Dünninger Jozef: i. m. 2608. 33 Liungman Waldemar: Die Formen der Veränderungen bei der Verbreitung des Volksbrauches. Folk-Liv, V. 1941. 43-44. 34 Liungman Waldemar: i. m. 44.