Ujváry Zoltán: Népszokás és népköltészet (A Hajdú-Bihar Megyei Múzeumok Közleményei 35. Debrecen, 1980)

Előszó

Előszó Negyedszázados kutatómunkám során érdeklődésem előterében elsősorban a népszokások, a népi színjátékok és a népköltészet különböző műfajainak vizsgálata állt. Egyetemi előadásaim a folklór egész területét érintették. Tanulmányaimban és könyveimben részint helyszíni gyűjtéseimből recens anyagot, részint egy-egy témakör tágabb összefüggésben való feldolgozását közöltem. Ebben a kötetben kutatási eredményeimből mutatok be fejezeteket. Ezek egy része megjelent - ma már alig hozzáférhető -, néhány fejezet először kerül publikálásra. A népi színjátékokkal, dramatikus népszokásokkal foglalkozó írásaimból nem soroltam ebbe a kötetbe. Kutatási eredményeimet a népi drámáról és a maszkokról külön kötetben szándékozom összefoglalni. A népszokások és a hiedelmek, az ezekkel összefüggő kultusz kutatásában mind a magyar, mind a külföldi szakirodalomban számos vizsgálati szempontot figyelhetünk meg. A kutatók gyakran tetszetős, modernnek tartott elméletekhez igazították a népi kultúra jelenségeit függetlenül attól, hogy a kérdéses teória milyen közösségek kultúrájának vizsgálata nyomán alakult ki. Egyáltalában nem kétséges, hogy pl. egy amerikai farmer-telep földművelésére vonatkoztatott vizsgálati szempont nem applikálható a magyar alföldi földműves falvakra, vagy ahogyan a természeti népek kultuszaival, szokásaival, dramatikus játékaival, maszkjaival kapcsolatos elméleteket sem lehet alkalmazni az európai parasztság hasonló hagyományaira. Olykor megfigyelhető, hogy magyar kutató munkásságát egyetlen szempont határozta meg: milyen kulturális elemeket vett át a magyarság a környező népektől, s a magyar műveltség átadó, közvetítő szerepére