Ujváry Zoltán: Népszokás és népköltészet (A Hajdú-Bihar Megyei Múzeumok Közleményei 35. Debrecen, 1980)

A népszokások változásáról

ben változás következik be? Itt elsősorban minőségi változásról beszélünk, mint pl. a szokást gyakorló műveltségében bekövetkezett változás, más - főleg magasabb - kultúrkörbe való kerülés, a gazdasági-anyagi helyzetében bekövetkezett lényeges átalakulás. Úgy gondolom, hogy nézőpontunk különböző irányban való alkalmazása nyomán kapunk helyes választ. A szokás valóban megváltozik, ha a szokás hordozójának életében döntő változás következik be. De a szokásnak ez a változása csak az egyén szokásainak összességében jelent változást. A megváltozott helyzetben, miliőben a korábbi szokáshagyomány az egyén számára meglazul, alakul, kicserélődik, sőt egy-egy része eltűnik. Ez azonban csak azt jelenti, hogy a szokás az egyén számára változott meg, az egyén elhagyott valamely szokást, megváltoztatta vagy felcserélte. Ebből következik tehát az, hogy ha a szokást a terület, etnikum, a közösség - amelyben az egyén él vagy élt - hagyományának egészében tekintjük, a szokásban bekövetkezett változásról nem beszélhetünk. Ott a szokás tovább él, anélkül, hogy az egyén - egyének - kiválásával lényegesen megváltozott volna. Vagyis, egyén vagy egyének kiválása a szokásközösségből nem jelenti a szokáshagyomány változását. De csak bizonyos mértékig nem jelenti ezt ! A döntő és a lényeges változást a sorozatos minőségi és mennyiségi változás eredményezi. A minőségi változással egyidőben a szokást gyakorló közösségnek egyre nagyobb része válik ki a szokásközösségből és így a szokást gyakorló egyedek száma csökken, zsugorodik, s végül egészen szűk körre, néhány személyre korlátozódik. Ezekben az esetekben azonban, amikor már valamely szokás gyakorlása a közösségben bizonyos személyekhez kapcsolódik, a szokás életének utolsó fázisáról beszélhetünk és a bekövetkező változás tulajdonképpen a szokás eltűnését is jelenti. Ezzel azonban már egy szokásközösség hagyományából - életéből - esett ki. Természetesen nem mindegyik szokásnál figyelhető meg a szokásnak a szokáshordozó személyek számának a csökkenése nyomán történő fokozatos eltűnése, elhalása. Vannak olyan szokások, amelyeknél robbanásszerűen, átmenet - azaz fokozatosság - nélkül következik be az átalakulás. Példákkal közelebbről megvilágítjuk az elmondottakat. Első példánk az agrárkultuszban sokat emlegetett zöld fához, a má-