Ujváry Zoltán: Népszokás és népköltészet (A Hajdú-Bihar Megyei Múzeumok Közleményei 35. Debrecen, 1980)

Egy verselő földműves

ket lakodalmak, keresztelők, vagy más közösségi együttlét alkalmával.

20 Felvetődik az a gondolat, hogy a népi verselők dalai, nótái ezen az úton bekerülhettek a népköltészet alkotásai közé. A szerzőség, az átadás, átvétel kérdéseinek a vizsgálata a népi verselőkön keresztül a népköltészet kutatói számára igen hasznos eredményhez vezetne. Néprajzi szempontból tanulságos elemzést nyújt Erdész Sándor egy tiszavasvári népi verselő, Magyar József munkásságáról.

21 Figyelemre méltó a Csiszár Árpád által bemutatott két parasztköltő, Gergely Menyhért és Szabó János, akik az eseményeket átélő ember valósághoz ragaszkodó hűségével és hitelességével írták meg az első világháború verses krónikáját.

22 Az utóbbi egy-két évtizedben a folklór kutatói közül többen irányították figyelmüket a parasztverselőkkel (s a prózaíró földművesekkel) kapcsolatos tudományos kérdésekre. A már említetteken kívül Katona Imre foglalkozott behatóbban a népi verselő folklorisztikai szerepével. Külön tanulmányt szentel a rigmusmondó és versíró kubikusoknak. A kubikus versírók is népi költők, csakhogy ahogy ezt Katona Imre mondja -, amíg a paraszti alkotások nyomtalanul eltűntek, a kubikusköltészet fejlettebb fokon bekerült a munkásmozgalom történetébe.

23 Kétségtelenül sok igazság rejlik Katona Imre állításában, azonban nem szabad elfelejtenünk, hogy számos népdal és népballada szerzője parasztköltő volt. Alkotásaik a néphagyományban élnek tovább; személyük az ismeretlenség homályában maradt, s csak ritkán őrződött meg egy-egy népdal, bal20 Janó A kos (Szerk.): Mint én, földmíves költő... Budapest, 1959. Gózon Istvánról először Szalay István emlékezett meg A puszta balladája című kötetében (Budapest, 1943. 148—154, 180—189.). Gózon Istvánra többször hivatkozik NagyCzirok László: Pásztorélet a Kiskunságon c. könyvében (Budapest, 1959.). 21 Erdész Sándor: Egy népi verselő Tisza vasváriból. A nyíregyházi Jósa András Múzeum Évkönyve, II. 1959. 149—165. 22 Csiszár Árpád: Két szabolcs-szatmári parasztköltő. In: A vásárosnaményi II. Rákóczi Ferenc Állami Általános Gimnázium Évkönyve, 1962—63 (Szerk.: Joó Károly). Mátészalka, 1964. 42—66. 23 Katona Imre: Rigmusmondó és versíró kubikosok. Ethn., LXXI. 1960. 552—556.