Ujváry Zoltán: Népszokás és népköltészet (A Hajdú-Bihar Megyei Múzeumok Közleményei 35. Debrecen, 1980)
Az egyén szerepe a népszokásokban
niség. A szokások életével kapcsolatban kiemelkedő egyének általában csak egy-egy szokással, hagyománnyal állnak összefüggésben és ilyenformán mintha specialistái lennének pl. a betlehemes játékok organizálásának, a farsangi játékok bemutatásának, a lakodalmi múlatás levezetésének stb. Ezen belül a vezető egyedek szerepe a szokás tekintetében lehet alapvetően alkotó jellegű, mint pl. a színjátékszerű szokásoknál, és lehet másodlagos jelentőségű, mint pl. a szokás gyakorlásához összeálló csoport alkalmi irányításánál (búcsú, határjárás, húsvéti öntözés stb.). Természetesen, korántsem akarjuk az egyén szerepét eltúlozni és mindenek fölé helyezni a szokások életével kapcsolatban. A közösség szerepe éppen olyan fontos és a szokás elhalásában számos más - gazdasági, társadalmi, kulturális - tényező is közrejátszik, amely kérdésekre más alkalommal részletesen kitérünk. Külön kell megemlékeznünk azokról a személyekről, akik egyes szokásokkal kapcsolatban mint közvetítők, átvevők és továbbadok szerepelnek. Ennek a problémakörnek a vizsgálata a lesülylyedt kultúrjavak elméletéhez is tanulságos adalékokat szolgáltat. Ide tartoznak azok az egyének, akik a magyar néphagyományból már ismert, de a saját területükön (falujukban) egyáltalában nem gyakorolt - leginkább csak hallomásból ismert - szokást honosítottak meg, terjesztettek el. így pl. Hétben a betlehemezés nem tartozott a karácsonyi szokások közé. Ismeretes volt a közösség tagjai előtt, mivel időnként - nem rendszeresen - a szomszédos - elsősorban katolikus - községekből átmentek Hétbe a betlehemezők és a játékot minden házban bemutatták. Egy helybeli földműves fiatalember, aki a szokások, a hagyomány iránt rendkívül fogékony és a közösségben igen agilis magatartású volt, elhatározta, hogy a héti fiatalokkal megtaníttatja a betlehemezést. Megszerezte a szomszéd falubeliek betlehemes játékának a szövegét. Nem találta teljesen megfelelőnek, mert sok olyan részlet volt benne, amely inkább a katolikus liturgiához állt közel. Ezért bizonyos módosítást, alakítást eszközölt rajta. Beszerzett egy nyomtatott könyvet a betlehemes játékokról 23 és több szövegből konstruálta meg a héti változatot. 23 Bérezik Árpád: Betlehemes játékok. Budapest, 1941.
