Ujváry Zoltán: Népszokás és népköltészet (A Hajdú-Bihar Megyei Múzeumok Közleményei 35. Debrecen, 1980)

Népköltészet és irodalom a népi kéziratos könyvekben

emeli. Ilyen esetekben a témafeldolgozás sokszor már a művelt műköltők szintjére emelkedik. A háborúban írott versek kedvelt formája az episztola és a tábori lap. A rímes levelekben pontosan beszámolnak szeretteiknek az eseményekről, katonai élményeikről. Ezekről a - kéziratos könyvekben lejegyzett - levelekből azonban nem tudjuk, valóban elküldte-e a szerző a családjának. Verses leveleket B. Balog Sándor, tábori lapokat Holcz György könyvében találunk bővebben. A tábori lapok líraibb hangulatúak, inkább dalfélék. A verses harctéri levélre s a tábori lapra is álljon itt egy-egy példa : A jólétemről Máj 7 1915 Krinicza Galiczia Kedves feleségem jó napot kívánok így köszöntök bé a távolból hozzátok Adjon az ég Ura erőt egésséget A milyen nekem van : s tartós békességet Nincsen semmi bajom egésséges vagyok Menázsim is jó van, enni is jól tudok Az idő járása hiába állandó Erre is nyár van, de fel fér a takaró Itt hogy ha el borul hideg a levegő Az ágyamon nincsen szalma se lepedő Egy szál deszka vagy föld éjeli matraczom Azon gondolkozom azon álmodozom Ró Had feleségem hogy ti miként vagytok Tudom a bánatból még nekem is hagytok Azért arra kérlek hogy csak ne bánkódjál Bánat helyett inkább buzgón imádkozzál Légy hát Istenfélő ugy neveld gyermekem Ha Isten megsegít én is szerethessem Most levelem vége az Isten vélletek Viszontlátásomért csak őtet kérjétek.