Ujváry Zoltán: Népszokás és népköltészet (A Hajdú-Bihar Megyei Múzeumok Közleményei 35. Debrecen, 1980)

Az egyén szerepe a népszokásokban

Az egyén kiválasztásának több módját figyelhetjük meg a szokásokkal kapcsolatban. Az egyén élre kerülhet spontán, a helyzet, a körülmény hatására és a közösség tudatos kiválasztására. Az előbbinél nem valószínű, hogy a szokás (a búcsú, határkerülés, társasösszejövetelek, lakodalom stb.) lefolyását irányító egyén a következő alkalommal is ugyanaz lesz. Különösen abban az esetben nem, amikor a társulás, egy csoport kialakulása valamely szokás érdekében teljesen alkalmi jellegű és a pillanatnyi helyzet szabja meg. így pl. egyes vidékeken (pl. Zempléni-hegyvidék) a május elsejét megelőző este a legények a májusfa beszerzésére társulnak. Mivel a májusfát az erdőőrök kijátszásával szerzik meg, a csoport vagy csoportok élére a legbátrabb, az erdőt, a terepet stb. jól ismerő személy kerül. Lehetséges, hogy ez a legény a következő évben már nem állít májusfát és helyét egy másik legény foglalja el. Hasonló megfigyeléseink vannak számos jelesnapi szokással kapcsolatban. A dramatikus jellegű szokások vezető egyedeiről már szóltunk. Azokban a vezető egyén szerepét könnyen felfedhetjük. Nehezebb ezt meglátnunk pl. a húsvéti öntözés szokásában. Külsőleg valójában észre nem vehető a vezető egyén a házról házra járó öntözködő csoportban. Úgy tűnik, hogy a húsvéti vidám hangulatban az öntöző csoportok szabadon és gátlástalanul mulatnak és szórakoznak. A szokást gyakorló csoportban kell jelen lenni ahhoz, hogy észrevegyük : a csoportot valaki irányítja, egyikük a vezető, a parancsnok szerepét tölti be, akinek a többiek az ital mámorától elbódulva, féktelenebbé válva is engedelmeskednek. A húsvéti öntöző szokásban pontos formai rend van a lányos házaknál való tartózkodás idejében, módjában, az evés-ivás rendjében stb., amelyre a vezető egyén figyel és legtöbbször a szemével irányítja a csoport tagjait. Nagyobb szokáskomplexum esetében előfordul, hogy két vezető, irányító személy tevékenykedik a szokásközösségben. így pl. a lakodalom alkalmával jól megfigyelhető két (néha több) vezető szerepet betöltő egyén működése. A lakodalomban rendszerint igen tekintélyes számú vendég vesz részt, akik a lakodalmi szertartások kezdetétől a szokásközösség tagjaivá lettek és a lakodalom rendjéhez igazodnak. A lakodalomban részt vevő szokásközösséget min-