Ujváry Zoltán: Népszokás és népköltészet (A Hajdú-Bihar Megyei Múzeumok Közleményei 35. Debrecen, 1980)

Népköltészet és irodalom a népi kéziratos könyvekben

kek azonban, szinte bizonyossággal mondhatjuk, csak a kaszárnyakapukon belül jutottak szerephez. A Huszár Miatyánk-ot a legényközösség egészséges humora hozta létre. Játék ez és gúnyolódás az istennel. Messze van a mennyország: mink lakunk a kaszárnyában, de az isten országában: komisz lenne ott is. Vagy a végén: Most és mind örökké: Míg rajtam a komisz ruha. Igen, ez itt a döntő: a komisz ruha. Ez kulcsot ad a vulgáris hangú szöveg pszichikai hátteréhez. A lelki megnyugvásnak bizonyos formája az, amikor valaki szitkozódik, esetleg káromkodik. A régi katonaélet pedig éppen elég okot szolgáltatott a keserűségre, panaszra. A Huszár Miatyánk a humor hangján utal a komisz életre. Hogy ilyen megnyilvánulásoknak a nép fiai között írásos nyomai maradtak - a kéziratos könyvek méltóképpen tanúsítják. Nem költészet ez a szó klasszikus értelmében, annyi kétségtelen. De szellemi termék s ez vitathatatlan. Ez nem is áll hagyomány nélkül! A XVIII-XIX. század fordulóján, a múlt század 30-as éveiben számos változatban forogtak közkézen hasonló versek. Tartalmi vonatkozásaikat némelyiknél már a cím is sejteti: Az elnyomott jobbágyok Miatyánkja a földes urok ellen. A szerzők - rendszerint paraszti származású értelmiségiek - a Miatyánk keretét használták fel arra, hogy a jobbágyok, a parasztok nehéz, küzdelmes életét feltárják.

69 A korai példák mind iskolázott egyének nevéhez fűződnek. (Világirodalmi párhuzamai is vannak). Később azonban ez a „műfaj" is lekerült a népköltészet tág területére. Néhány katonaMiatyánk közléséről is van tudomásunk. Általában azonban a kutatók figyelmét elkerülték ezek a Miatyánk szövegek. Sok esetben érthető, hiszen rendszerint a kéziratos könyvek lapjain húzódtak meg. Összegyűjtésük föltétlenül hasznos volna. Összehasonlításuk, a műirodalommal való kapcsolatuk felfedése igen tanulságos eredményt hozna a népköltészettel, a népélettel foglalkozó kutatás számára. 69 Komlós A.: Vers a földesurak ellen a XIX. sz. elejéről. Irodalomtörténeti Közlemények, LVII. 1953. 285-287. Részletesebben I. a kötet másik fejezetében.