Ujváry Zoltán: Népszokás és népköltészet (A Hajdú-Bihar Megyei Múzeumok Közleményei 35. Debrecen, 1980)

Népköltészet és irodalom a népi kéziratos könyvekben

a néhány sorban, amelyet Kossuth halála alkalmával kéziratos könyvébe jegyez : Kosut Lajos nagy hazán fija meghalt 1894. Márczius 20dikán este 11. órakor Olaszországban, Turin városban 92 éves korában Magyar országban minden város vagy minden köség Gyászba volt majd minden házon de minden Tornyon lobogót a fekete zászló eltemetik Április 1-sőén nagy pompával Ojat még nem minden magyar ember Játot a fő Város Buda Pestre helyezték el a kriptába a nejét és a leányát elhozták vele együt vagyis a Csontját Genuából. Turinba onan magyar honba szülőföldre Béke lenglyen Porai felet mig magyar lesz (4.1.). A Mennyből jött levél egyházellenes vonatkozásaival összefüggésbe hozhatók a való életnek azok a konfliktusai, amelyeket az egyház egyes személyei idéztek elő a nép körében. Ilyen konfliktusra utal Dienes Ferenc kéziratos könyvének következő soraiban : 1908ban lett Hegedűs ferencz lelkész meg választva Junius ho 28 dikán Sok bajt okozott az ő bejövetele az községben mert gyújtogatás lett Sok bajt hozót itt léte is mert csendőrt hozatott be a községbe (22. A Mennyből jött levél bemutatott variánsának pszichikai háttere jól sejthető a kéziratos könyv anyaga nyomán a nép körében. Elterjedéséről a parasztság, a nép körében egyelőre csak szórványos adatok utalnak. A Néprajzi Múzeum Ethnológiai Adattára őrzi Boditsi Imre 1845-ben, mesterlegény korában írt kéziratos könyvét, amely Nagy Czirok László nyomán került az Adattárba Hódmezővásárhelyről vagy környékéről.

62 A könyvecske különböző történetek, obszcén versek, Csokonai költeménye, céhkötelességek és más feljegyzések társaságában őrzi a Mennyből jött levél egyik variánsát. Boditsi Imre feljegyzése nagymértékben hozzájárult annak a feltételezésnek a hangsúlyozásához, amely szerint a Mennyből jött levél diákok, tanítók, mesteremberek révén széles körben elterjedt és különösen a XIX. században volt népszerű. A Mennyből jött levél nem áll előzmény nélkül a világirodalomban. Az ún. Himmelsbriej-nek számos változata ismeretes német nyelvterületről és amelynek kisugárzása egészen Észtországig ter62 NMEA, Itsz.: 1132.