Ujváry Zoltán: Népszokás és népköltészet (A Hajdú-Bihar Megyei Múzeumok Közleményei 35. Debrecen, 1980)
Népköltészet és irodalom a népi kéziratos könyvekben
gunyora húzódik végig. Otrokocsi Nagy Gábor elismeri ugyan, hogy a Mennyből jött levél a kereszténységről mond ítéletet, olyan alakokat szégyenít meg, akiket az olvasó tekintélyük alapján az első pillanatban fölébe helyez az elbeszélés hősének, de mindezt a felvilágosodás szelleme egyoldalú hatásának tulajdonítja. Alapvetően más irányból közelít a kérdéshez, amikor a Mennyből jött levél Czenknéjében a XVII. századtól a birodalomban is felbukkanó nők ellen irányuló szatírák alakját keresi. 61 Nem kétséges, a Mennyből jött levél-ben Czenkné mint no, mint asszony olyan ítéleteket fogalmaz meg, amely igazságával lényegében saját cselekedeteiről a figyelmet a „mennyei lakókra" tereli és a „mennyei" vádlók előéletéről rántja le a leplet. Az olvasó számára egyértelműen világos, hogy mindazok, akik Czenknét elmarasztalják földi életében elkövetett cselekedetei miatt, éppen olyan bűnöket, sőt súlyosabbakat követtek el és mégis megnyílt előttük a mennyek kapuja, sőt némelyikük fejét a szent glória fonja körül. A Mennyből jött levél Czenknéjét és a vele szemben álló „mennyei lakókat" bármilyen szempontból vesszük vizsgálat alá, a néprajzi kutatás számára a szövegen végighúzódó antiklerikális szemlélet a lényeges. Az a döntő itt, hogy a szöveget lejegyző Czenknével együtt bíráskodik és mond ítéletet azokról a „mennyei lakókról", akiket példaképül állít az egyház a nép elé. A Nagy Magyar Alföld felvilágosult szellemű református parasztsága kultúrájának megismeréséhez pompás adalékul szolgál a konyári Dienes Ferenc kéziratos könyvének „mennyei" szövege. Dienes Ferenc a kéziratos könyvben lejegyzett önéletírása szerint 1854-ben született. Mindössze hat osztályt végzett, 1860— 1866 között. Korán nősült, meglehetősen nehéz körülmények között élt, s dolgozott. Kéziratos könyvének a gazdasági és társadalmi helyzetre vonatkozó adatai hűen tükrözik egy múltszázad végi, e század eleji bihari parasztember és valójában egész közösségének életét, harcát, küzdelmét a megélhetésért, a felemelkedésért. A kéziratos könyvben időjárásra vonatkozó, a falut érintő jelentősebb eseményeket, gazdasági természetű feljegyzéseket, dalszövegeket, lakodalmi és egyéb verseket, valamint verses leveleket ol61 Otrokocsi Nagy Gy.: i. m. 232-233.