Ujváry Zoltán: Népszokás és népköltészet (A Hajdú-Bihar Megyei Múzeumok Közleményei 35. Debrecen, 1980)

Népköltészet és irodalom a népi kéziratos könyvekben

azonban torkát álmában álnokul elmetzeni Szép dolog az Judit aszony bizony lehet csudálni Ha most vele egy szent férfi egy szobába mér hálni De hogy szállót volna Judit de azt is alig várta Hogy Czenknének zsémbes nyelve őtet ekép lejárta Elpirulván miként hajdan még kis aszony korába Hogyha néha alá talált piskálni mély álmába mig még többen meg nem tudnák szép lasan bekulogot Czenkné pedig alant fojtában csak károgót Hogy károgásának véget vetnének a szentek Dávidra és Salamonra már csuportoként mentek Hogy kiráji hatalmokal csendesítenék le már mert máskép éles nyelvével majd minden szentet le jár Dávidot elől eresztvén az ahányra a fi ja Ez meg szólitá Czenkné t ugy te beste kurafi ja Korbáts alá való hitvány betstelen és rosz szeméj Holl veted a bátorságot hogy idejönni reméj Hohó uram király én sem vagyok ám giz gaz Egy dámával így beszélni de goromba torónus az tán ha fijatalab volnék szeb mint hajdan betsabé Remélem hogy még magais két kezével húzna bé Az volt ám a kurafiság Betsabéval ugy leni A hiu de szegény uriást láb alól fére teni Meg haragszik de hogyisne ere a bölts Salmon De mán ez szörnyű nagy vágás édes Atyám uramon Tán megőrült még is ide vágyna a kurv anyába nem ide való vigyik ell a bolondok házába Hej uram Király mond Czenkné a sok bőltseség közöt Biz az uram nagy esze is elég bakot llöt mikor Istentől eltérvén bálványoknak áldozót Bolondok háza nélkül is eleget bolondozott Aztán hatszáz feleséghez és három száz ágyashoz Ho hó uram Király kurázsi kelet ahoz még inkáb a szép Királyné szűz ágya szűkült akor mert három esztendejig is alig került rá a sor mikor már az urnák hasa nem volt és torkig lakot