Ujváry Zoltán: Népszokás és népköltészet (A Hajdú-Bihar Megyei Múzeumok Közleményei 35. Debrecen, 1980)

Népköltészet és irodalom a népi kéziratos könyvekben

pusztult stb. E napokon nem jó semmit is kezdeni. Az ezekben született gyermek gonosz lesz".

48 Ehhez meglepően hasonlít a következő példa Arad megyéből: „Kiválóan szerencsétlen napok április 1, mert e napon akasztotta fel magát Júdás; szeptember 1-én, ekkor vettetett le Lucifer az égből ; október 1, mert e napon süllyedt el Sodorna és Gomorah. Ezeken a napokon még az érvágás sem jó, mert halált okoz."

49 A szerencsétlen napokkal kapcsolatos hiedelem nemcsak a nép, hanem a műveltebbek körében is élt. Egy alábbi, 1829-ből való levél írója a latin dátumozás és az írásmód alapján minden bizonynyal iskolázott személy volt.

50 Egy böíts Görögnek Észrevétele 1. Harmintzhat Nap van minden Esztendőben, mellyek közül akár mellyikben betegszik meg az Ember, azon betegségben meghal. 2. Ha azokon a' napokon Gyermek szülét tik, nem lészen idős, vagy ha élő lészen is, magtalan és szegény lészen. 3. Ha azokon a napokon valaki Feleséget vészen, el fogja hagyni, ha pedig együt is találnak élni, nagy szomorúságban és szegénységben élnek. 4. Ezekben a napokban valami nagy dologhoz ne fogjon, hosszú útra ne induljon, se ne vessen, se ne ültessen, mert minden haszontalan lészen. A' napok ezek: Januarius 12. 19. 26. 27. Julius 15. 17. 21. 26. Februárius 14. 18. 22. Augustus 16. 17. Martius 15. 17. 28. 29. September 16. 20. 23. 48 Karcsay G.: Csallóköz, különösen Duna-Szerdahelytáji népszokások. TJj Magyar Múzeum, 1851. 498. 49 Somogyi Gy. : Arad megye magyar népe. In: Arad vármegye és Arad szab. kir. város monographiája, II/l. Arad, 1912. 349. 50 A kézirat saját tulajdonom.