Ujváry Zoltán: Népszokás és népköltészet (A Hajdú-Bihar Megyei Múzeumok Közleményei 35. Debrecen, 1980)
Népköltészet és irodalom a népi kéziratos könyvekben
vers, amelynek alcíme: Branyiszkónál ő is otvólt. A megszakítás nélkül, folyamatosan írt 80 soros verset minden valószínűség szerint Molnár szerzetté. Hogy a versszerzést értette, egy másik kéziratos könyve mutatja, amelyben saját verseit jegyezte le. A versben arról a hős katonáról van szó, aki a harcban csak a két karjában bízik. A Görgey seregében harcoló katonák elé egy nagy támadás indításakor pap állt ... s prédikált imígyen : Fiaim, győznünk kel, velünk van az Isten. A katona az istenre, a keresztre hivatkozó papot gúnyosan nézi : Velünk van az Isten ? de a keze lába Szeggel rá szegezve a keresztfájára! És amikor megindul a roham sáncról sáncra nyomul a sereg előre. Ágyú dörög, gránát robban és a katona odakiált a papnak : ... halja-e jó páter A gojó nem kérdi, kit hogyan talál el: Nosza itt a puska, ragadja kezébe Ott meg az ellenség dördicsen beléje. Nem proczesszió ez... Ragadjon hát kardot a kereszt hejébe, Ugy vezessen minket... A rongyos ujjonczok huszonhárom sáncból verték ki az ellenséget s a győzelem után a katona bátran jelenti ki : Hát az Isten győzött ? A szurony a puska Ezek győztek itten... A vers nagyon jó példa annak illusztrálására, hogy egy hagyományelem egy családon belül hogyan élt és öröklődött. A kéziratos könyv a harmadik, negyedik nemzedék számára is megőrizte a hagyományt, ahonnan a család tagjain keresztül, vagy a szomszédok, ismerősök révén, akik olvasgatták a könyvecskéket, egy-egy történet, vers bármikor bekerülhetett a népköltészet világába. Molnár kéziratos könyvébe főleg XX. század eleji költők versei kerültek lejegyzésre. Ezek a versek feltehetően napilapok, kalendáriumok, szavalókönyvek stb. révén jutottak el Molnárhoz, aki aztán a neki tetszőt lemásolta. Legtöbbször jelzi a vers szerzőjét. Sok verset jegyzett le Szabolcska Mihálytól, Móra Lászlótól, Somlyó Zoltántól, Komjáthy Jenő és Gárdonyi Géza versei közül is akad a könyvecske lapjain. A gyűjtemény darabjai közül érdemes lesz idéznünk egy motívumaiban már a népköltészetben is ismeretes balladai hangulatú költeményt, amelynek címe :
