Ujváry Zoltán: Népszokás és népköltészet (A Hajdú-Bihar Megyei Múzeumok Közleményei 35. Debrecen, 1980)

Népköltészet és irodalom a népi kéziratos könyvekben

földig lecsüngő piros szalagokkal. Tündér Ilona mindkét kezét a férfi felé nyújtja. Árgiruson félcombig érő kék színű, fekete prémmel szegélyezett piros gombos, piros bélésű mentét látunk. A nyakrésznél piros alapú, sárga színű csattal kapcsolódik össze. Fején piros sapka van, fekete prémszegéllyel, elöl egy gombhoz kapcsolódó árvalányhajjal. Sarkantyús fekete csizmájának nyílásánál sárga szegély fut körbe. Mentéje alól görbe kard nyúlik ki. Kezét Tündér Ilona felé nyújtja. A kép alá az ismeretlen festő a következő szöveget írta : Árgyélus Király Tündér Ilonával. A felírás nem hagy kétséget afelől, hogy a képen az Argirus mese (ATh. 400) két alakját elevenítette meg a festő. A jelenet Argirus és Tündér Ilona találkozását mutatja az aranyalmafa alatt. A mesei történet döntő, egyben szép, lírai mozzanatát örökíti meg a kép. A festmény a múlt század második felében keletkezhetett. A festő Argirus királyfit egy magyar nemes ifjú öltözetébe bújtatta. Tündér Ilona is a korabeli előkelő hölgyek viseletében jelenik meg. A festő ecsetjéhez nyilvánvalóan az általa legelőkelőbbnek tartott nemesek viselete nyújtotta a reális vonásokat. Ábrázolása a vevők elképzelésének is minden bizonnyal megfelelt. A kép több vonatkozásban figyelmet érdemel. Mindenek előtt az Árgirus-történet, Árgirus-nóta eleven, széles körben való ismeretéhez szép dokumentumul szolgál. Egy ilyen jellegű kép, különösen, ha az konkrét utalással van ellátva, csak akkor válhatott „árucikké", a festő számára „jó üzletté", ha az ábrázolt téma közismert volt és vele fel tudta kelteni a vevők érdeklődését. Nyilvánvaló, hogy a festő, aki minden bizonnyal a nép alsó rétegéhez tartozhatott, ismerte az igényeket, jól tudta, hogy az Árgirus-történet két fő alakjának a képe éppoly kapós lesz, mint a história ponyvái formája. Az a tény tehát, hogy Argirus Tündér Ilonával a szoba falát díszítette a családi képek, szentképek stb. társaságában, a róluk szóló mese széleskörű ismeretét bizonyítja. Más vonatkozásban - s erre itt röviden kitérünk - a festmény a vásári képárusokra, képfestőkre irányítja a figyelmünket. Működésükről keveset tudunk. A ponyvaárusok mellett a képárusok is megjelentek a vásár forgatagában. Szerepük nem volt jelentéktelen.