Ujváry Zoltán: Népszokás és népköltészet (A Hajdú-Bihar Megyei Múzeumok Közleményei 35. Debrecen, 1980)

Népköltészet és irodalom a népi kéziratos könyvekben

iratos könyveinek életre hívóit, életben tartóit figyelembe vesszük, vizsgálódásainkat nem is annyira az irodalomtudomány, hanem a folklorisztika szemszögéből kell végeznünk. Kétségtelen azonban, hogy e könyvecskék alapján a nép szellemi műveltségét ért hatásoknak a vizsgálata az irodalom számára is nagyon hasznos és tanulságos lenne, amennyiben egy igen fontos problémához, az ún. „mély" és „magas" kultúra kapcsolatához vezetne. Látnánk azt, hogy milyen érintkezési felülete és gyökere van az irodalomnak, szorosabban véve a műköltészetnek a vulgus in populo legalsó rétegei szellemi életével. A kéziratos könyvek keletkezését és terjedését nem gátolja a modern kor nyomtatott könyveinek szétáramlása. Sőt, éppen a nyomtatott könyvek, olcsó ponyvái füzetek, kalendáriumok, újságok segítik elő a népi kéziratos könyvek gyarapodását. Meg kell azonban jegyeznünk, hogy a XVI-XVII. századi kéziratos könyvek keletkezésének okait - amennyiben nem saját versekről van szó szinte kizárólag a könyvnyomtatás kezdetlegességében és a könyvek alacsony példányszámában kell keresnünk. Ez a tény bizonyos fokig már előrevetíti a népi és nem népi kéziratos könyvek funkcióbeli különbségét is. A nyomtatott könyvek, ponyvái füzetek lehetővé tették, hogy bárki egybegyűjtse, egy füzetbe összeírja azokat a verseket, amelyek XVI-XIX. századi kéziratos énekeskönyvei. Erdélyi Tudományos Füzetek, 20. sz. Cluj-Kolozsvár, 1929.; Uő: Újabb adatok és pótlások kéziratos énekeskönyveink és verses kézirataink könyvészetéhez. Erdélyi Tudományos Füzetek, 123. sz. Kolozsvár, 1941. Szabó T. A. idézett munkáihoz megjegyzéseket és pótlásokat tett Klaniczay T.: Beszámoló a Román Népköztársaság könyvtáraiban végzett kutatómunkámról. (Adalékok kéziratos énekeskönyveink történetéhez). A Magyar Tudományos Akadémia Nyelv- és Irodalomtudományi Osztályának Közleményei, V. 1954. 345-384.; Uő: Magyar nyelvű verses kéziratok Csehszlovákia könyvtáraiban és levéltáraiban. A Magyar Tudományos Akadémia Nyelv- és Irodalomtudományi Osztályának Közleményei, VII. 1955. 429-442.; Az idevonatkozó munkák közül lásd még Erdélyi P.: Énekeskönyveink a XVI. és XVII. században. Magyar Könyvszemle, 1899.; Bartha D.: A magyar énekelt vers forrásai Faluditól Horváth Ádámig. Irodalomtörténeti Közlemények, 1932. 274-287.; Stoll B.: A magyar kéziratos énekeskönyvek és versgyűjtemények bibliográfiája (1565-1840). Budapest, 1963.